Korábbi kutatások alapján a marhahús fogyasztás is nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz: „2007-es japán tanulmány szerint egy kilogramm marhahús elfogyasztása több üvegházgáz-kibocsátásért felelfős, mintha három órán át vezetnénk, és közben égve hagynánk minden otthoni villanyt”.
Az eredmények továbbra sem változtak ám egy brit tanulmány szerint nem mindegy mivel helyettesítjük a húst. Előfordulhat, hogy a szója, a lencse, és a csicseriborsó termesztése/szállítása többet árt a környezetnek?
A vegetáriánus életmód is árthat a környezetnek
Eddig szinte csak arról lehetett hallani, hogy a vörös hús előállítása temérdek mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. Nos, ez továbbra is fennáll, de nem mindegy, hogy mivel pótolják a húst. A Természetvédelmi Világalap (WWF) által megrendelt és a brit Cranfield Egyetem által elvégzett kutatás kiderítette, hogy számos húspótló élelmiszer - például a szója, a csicseriborsó és a lencse - fogyasztása inkább károsítja a környezetet, mivel a tengeren túlról hozzák be Európába. A marhahúsról és egyéb állati termékekről az utánzatokra, például tofura való áttérés valójában megnövelheti az európai országok ellátását fedező termőföldek nagyságát - közölte a Daily Telegraph című brit lap honlapján (www.telegraph.co.uk).
Az eredmények arról árulkodnak, hogy a helyettesítő termékek előállításához szükséges termőföld, amelyet vélhetően erdőirtással nyernek, nagyobb környezeti kárt okoz, mint ha hazai földön hizlalnának marhát vagy juhot. A vegetarianizmus terjedése akár a belföldi mezőgazdaság összeomlásához is vezethet - figyelmeztet a lap által ismertetett tanulmány. A húspótlók előállításához ezen kívül a növényi alapanyag fokozott feldolgozása szükséges, amely rengeteg energiát igényel. A vegetáriánus életmód környezeti hozadéka tehát nagyban függ attól, hogy mit fogyasztanak az érintettek hús helyett. A tofu a fentiek alapján garantáltan rontja a mérleget, helyette inkább több kenyeret, tésztát, burgonyát érdemes fogyasztani, ha meg akarjuk óvni környezetünket.
(Forrás: inforadio.hu)
További oldalak:
vagy más néven szójasajtra, ami valóban a húsmentes táplálkozás legfontosabb fehérjeforrása. Hiszen szénhidráttartalma 1 % alatt van és teljes értékű fehérjéket tartalmaz. Fehérjetartalma megfelel például a marhafelsálénak.
Vagyis a tofu fehérjetartalma 12% - a húsé 16-20%,
zsírtaltalmuk között azonban nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is van különbség: 100 g tofu csupán 5 g szójaolajat tartalmaz, melynek nagy része többszörösen telítetlen zsírsavakat foglal magába. 100 g izomhús ellenben 12-20 g koleszterintartalmú, állati zsíradékot tartalmaz, melynek többsége telített zsírsav.
A burgonya fehérjetartalma 2,5g, a kenyéré 10.1g, a tészta fehérje tartalma pedig a sikér és tojás tartalmától függ.
Gabonafélék (pld. tönkölybúza) kontra babfélék?! Növényi fehérje kontra állati fehérje?! Elgondolkodtató....
Konzol, Niki szerintetek?
Én egyszer hagytam rábeszélni magam egy kínainál, hogy vegyek belőle, - persze fogalmam sem volt, mi az - egy kóstolás után a kukában is landolt... Remélem legközelebb hosszabb élményt nyújt, most hogy már többet tudok róla.
Tünde
Tünde tofujához, ami "egyszerűen" finom
Renteg tofus recept kínál finomabbnál finomabb megoldásokat, de elfoglalt hétköznapjaink ripsz-ropsz főzöcskéink alapanyaga is könnyen lehet. Egyszerűen csak szeleteljük fel (kb. 5 mm-es szeletekre, vagy apró kis kockákra), és olivaolajon pirítsuk meg mindkét oldalát, miközben meglocsoljuk egy kis tamarival vagy szójaszósszal. Nagyon finom és gyors feltét például sült zöldséges barna rizsre. (Nekem az egyik kedvencem :-)) Jó főzőcskét, ha kedvet kaptatok hozzá :-) Adrienne