Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése alapján a globális halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik. Becslések szerint 17,5 millió ember hal meg évente ennek következtében.
Az előrejelzések szerint ez a szám 2015-re 20 millióra emelkedhet. Magyarországon a KSH adatai alapján a halálozások 50%-ért felelős az említett betegség. Az egyik fő kockázati tényező a magas koleszterinszint, ami ma Magyarországon minden második emberre jellemző...
Tartalom:
A vezető halálok: szív-és érrendszeri megbetegedés
Továbbra sem figyelünk a koleszterinszintünkre és szívünk egészségére. 2008-ban még mindig valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozta minden második ember halálát. A halálozási okokkal kapcsolatban az OEFI 2008 decemberében publikálta először a legfrissebb KSH adatokat. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Kardiológiai Intézet éppen ezért 2009 évelején kampányt indított, amelynek nyomán számos megjelenés hívta fel a lakosság figyelmét a szív- és érrendszeri betegségekre és a koleszterinproblémákra.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a globális halálokok listáját is, így Magyarország nincs egyedülálló helyzetben. A becslések szerint évente 17.5 millió ember veszti életét ennek következtében, azaz az összes halálozás 30%-a mögött kardiovaszkuláris problémák állnak. Az előrejelzések alapján ez a helyzet, várhatóan a jövőben sem fog változni, s akkor 2015-re ez a halálozási szám 20 millióra fog emelkedni. A KSH Magyarországra vonatkozó adatai szerint nálunk 2008-ban a halálesetek 50 százalékáért volt felelős ez a betegségcsoport. Annak ellenére, hogy ebben az évben közel 3000-rel kevesebb halálozást jegyeztek fel (130.027 eset), mint egy évvel korábban (132.938 eset), itthon a vezető halálokok aránya nem csökkent. A "toplista" élén továbbra is a szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségek állnak, melyek 64.749 áldozatot követeltek (2007-ben 66.547), és ezzel arányuk még mindig 50 százalék körüli. Ezt a csoportot követi a daganatos megbetegedések csoportja, mely tavaly a halálozások 24,7 százalékát adta.
Ha a nemek szerinti megoszlást nézzük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a nők tekintetében még rosszabb az arány, hiszen a 2008-ban elhunyt 63.758 nő 55 százaléka valamilyen keringési rendszert érintő probléma következtében veszítette életét (a férfiak körében ez az arány 44 százalék volt). A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok veszélyeztetettségét tekintve is. A férfiaknál az ötven és ötvennégy év közötti korosztály jelenti a rizikó hirtelen növekedését.
A 45-49 éves korosztályból tavaly 729 férfi halálát követelte valamilyen szív- és érrendszeri betegség, az 50-54 évesek között ez a szám már 1606 volt. Nők esetében a növekedés később indul, a 60-64 év közötti korcsoportnál kezd emelkedésbe. A férfiaknál említett 50-54 év közöttieknél ez a betegségcsoport még "csak" 545 esetben volt a halál oka.
Földrajzi elhelyezkedés szerinti eloszlás
A földrajzi eloszlást tekintve sincsen jelentős változás. A feketelistát továbbra is a közép-magyarországi régió vezeti. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben elhunytak száma itt az egész országban bejelentett szám 27 százaléka nők, míg 25 százaléka férfiak esetében. Legjobb a helyzet a Dél-Dunántúlon (férfiak 9, nők 10 százalék), de összességében a nyugati országrészben sehonnan sem jelentettek 11 százaléknál magasabb értékeket.
Majd minden második magyarnak magas a koleszterinszintje!
A szív- és érrendszeri megbetegedések egyik fő kockázati tényezője a magas koleszterinszint. "A halálozási listák megváltoztatásához mindenképpen a lakosság tudatos felkészítésére és tájékoztatására lenne szükség, amely nyomán az emberek jobban odafigyelnének a táplálkozásra - ami leginkább felelős a magas koleszterinszintért - a dohányzásra, a magas vérnyomás megelőzésére és a rendszeres testmozgásra. Ma Magyarországon majd minden második embernek magas a koleszterintszintje! Egy korábbi OEFI kutatásból (Kutató Centrum végezte) kiderült, hogy bár az emberek 52%-a tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében. Az emberek kétharmada azt sem tudja, hogy az 5 mmol/l érték alatti koleszterinszint tekinthető normál értéknek, valamint azt sem hogy hol és milyen módon méretheti meg.
(Forrás: betegszoba.hu)
További oldalak:
Én pont úgy tudom, hogy a fehér hab a méz tetején minőségi hiba, bár való igaz, hogy a műmézzel ilyen nem fog előfordulni. Az ikrásodás sem. Az, hogy a valódi méz ikrásodik-e vagy sem, az a fajtájától függ, attól, hogy milyen arányban tartalmaz természetes szőlőcukrot és gyümölcscukrot. Minél több benne a szőlőcukor, annál hamarabb kristályosodik.
Mi itt az oldalon ha mézről beszélünk, megbízható forrásból beszerzett mézre gondolunk: értsd termelőtől, nem nagyáruházak polcairól.
Adok további olvasnivalót szeretettel a mézekről, remélem, téged is elvarázsol a téma: klikk.
Kati
méz
Közismert, hogy a méz mennyire egészséges. Csak egy bökkenő van: ha nem méz a méz, hanem szirup, akkor inkább egészségtelen. Nos! Honnan tudni, hogy méz-e a méz? Tud valaki valami praktikát? Az állítólag bioméz tetején fehér hab van. Ez jó vagy rossz? Ha ikrásodik, az jó-e? Egyebek? Kösz, Éva