AntalVali.com

Bérrendszerünk baktériumegyensúlya fontos szerepet játszik testünk védelmében, de a helytelen táplálkozás, a stressz, antibiotikumos kezelések olyan tényezők melyek felborítják az egészséges baktériumegyensúlyt megkönnyítve ezáltal a káros baktériumok elszaporodását.

A helytelen egyensúly következtében fogékonyak lehetünk étel okozta fertőző betegségekre, és megnő a gyomorrák kialakulásának kockázata is. Fontos, hogy minél előbb helyreállítsuk bélflóránk egyensúlyát.  Ha sikerül bejuttatnunk a megfelelő tejsavóbakériumokat a klinikai tesztek alapján várhatóan felerősödik immunrendszerünk, csökkenek az allergiás reakciók, az antibiotikumokkal összefüggésbe hozható hasmenés könnyebben gyógyítható, és a gyulladásos bélbetegségek is megfelelően kezelhetőek.

Tartalom:

• A probiotikumokról tudományosan
• Kalkulált hatás
• A polcoktól a konyháig

A probiotikumokról tudományosan

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyeket megfelelő mennyiségben juttatva a szervezetbe, jótékony hatást gyakorolhatnak az egészségre. De mik is ezek a jótékony hatások, illetve milyen eredményre jutottak a témában végzett klinikai vizsgálatok?

Bélrendszerünk alapvető szerepet vállal a szervezetünket ért „támadások” kivédésében – bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa normál egyensúlyát. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, infekciók, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítja ezt a természetes baktériumegyensúlyt és eltolja a káros baktériumok felé. Ez az eltolódás fogékonyabbá teheti a szervezetet olyan étel eredetű fertőzésekre, mint amit Salmonella, E. coli vagy Listeria is okozhat. Továbbá olyan emésztőrendszeri zavarokhoz is vezethet, mint a gyomorrák vagy a fekélyes colitis. A probiotikumok itt jutnak nagy szerephez abban, hogy megfelelő mennyiségű bevitelük révén helyreállítsák a bélflóra felborult egyensúlyát és támogassák a védekezőrendszer megfelelő működését, a kórokozókkal szembeni védelmet. A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimei, így szabad utat kapnak a „kibontakozásra”.

A probiotikumok mögött húzódó tudományos elképzelés mára már elfogadottnak számít, ám nemrég kezdődtek csak el olyan klinikai vizsgálatok, amelyek az ilyen készítmények adott betegségre vonatkozó jótékony hatásait tesztelték. A feljegyzett hatások közé tartozik például az akut hasmenés megelőzése, igaz, főleg gyermekeknél; antibiotikummal összefüggésbe hozható hasmenés gyógyítása, olyan gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn vagy az irritábilis bélszindróma (IBD) előnyös irányba való befolyásolása, az immunrendszer erősítése illetve az allergiás reakciók csökkentése.

2001-ben indult el egy az unió által támogatott, PROEUHEALTH nevű kutatás, amely 16 európai ország összefogásával célozta meg az egészséges bélben található baktériumok azonosítását, valamint változását az évek múlása, a helytelen étrend és életmód hatására. A betegségmegelőző valamint gyógyító szerep csak specifikus probiotikum törzsekre jellemző, más-más funkciót betöltve szervezetünkben. Az említett kutatás kimutatta, hogy bizonyos Lactococcus és Lactobacillus törzsek segíthetnek kiküszöbölni a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseit, az IBD-t, a Crohn betegséget; valamint csökkentették a bűnbak Helicobacter pylori mennyiségét, amely főleg gasztritiszt, gyomorfekélyt valamint gyomorrákot is okozhat. Továbbá a fertőző hasmenést produkáló Salmonella typhimurium és Escherichia coli mennyiségét is bizonyítottan csökkentették.

A polcoktól a konyháig

A probiotikumokhoz legegyszerűbben a tejtermékek fogyasztásával juthatunk, amelyeknek napjainkra széles skálája ismert. Célszerű azokat választani, amelyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított. A hatásosság alapvető feltétele az elegendő mennyiség és jó tudni, hogy a „probiotikus” jelző nem a tartalomhoz, hanem a koncentrációhoz kötött. Egy tejtermék akkor nevezhető probiotikusnak, ha a két alap joghurtkultúrán felül (Streptococcus thermophilus és Lactobacilus bulgaricus tejsav kultúrák tenyészete, melyek 107/g mennyiségben találhatóak meg a joghurtban), még további legalább 106/g mennyiségben tartalmaz probiotikumokat. Az ilyen tejtermékeknek többféle, szervezetre gyakorolt jótékony hatása van.

Probiotikumok azonban nem csupán a tejtermékekben, hanem étrendkiegészítők formájában is kaphatók. Ezeket a készítményeket általában – ugyanúgy, mint a különböző vitaminkészítményeket – kiegészítésként, leggyakrabban antibiotikum-kúra mellett érdemes alkalmazzák. Alapvető különbsége abban rejlik, hogy míg a probiotikus tejtermékek élő, aktív, addig az étrendkiegészítők általában liofilizált, azaz fagyasztva szárított, de életképes állapotban tartalmaznak probiotikumokat; arról nem is beszélve, hogy egy pohár joghurt vagy kefir elfogyasztásával egyéb tápanyagokhoz is hozzájutattjuk szervezetünket, mint fehérjével vagy kalciummal, melyek kiemelt szerepet kapnak a fejlődésben lévő gyermekek étrendjében.

(Forrás: hvg.hu)

További oldalak:

• Mikor érdemes szedni, és mire jó az antibiotikum?
• E.coli vagy enterokokkusz baktériumok az előcsomagolt salátákon...
• Hagyományos Kínai orvoslás (TCM) - hasznos tanácsok megelőzésre és immunrendszerünk erősítésére...
• Mindan nap egy Alma az orvost távol tartja - bélflóránknak jót tesz a pektin
• Fluor - fogaink védelmében?