AntalVali.com

17 millió ember: a világon legalább ennyien halnak meg évente szív- és érrendszeri betegségek miatt. Európában Magyarország vezeti a halálozási statisztikát: ez ellen próbál most tenni az Országos Egészségfejlesztési Intézet.

A szív- és érrendszeri betegségeket civilizációs kórnak is nevezik a szakemberek, hiszen a megváltozott életmód miatt főként a fejlett országokban szedi áldozatait. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2008-ban közel 65 ezer magyar lakos vesztette életét a keringési rendszer valamilyen betegsége miatt: 55 százalékuk nő volt. A statisztikák azt jelzik, hogy a szívbetegségek már az ötvenéves kor alatti korosztálynál is megjelentek. Az erősebb nem képviselőit fiatalabb korban sokkal nagyobb mértékben érintik a szívbetegségek, mint a nőket, ugyanakkor a 65 évnél idősebbek körében már többen vannak a gyengébb nem képviselői. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a menopauza, a változó kor megemeli a nők koleszterinszintjét, ami a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője.

Ahogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei mondják, a szív- és érrendszeri betegségek kiváltó oka elsődlegesen az életmódban keresendő. Egyrészt megváltoztak a táplálkozási szokások, másrészt az ülőmunka miatt minimálisra csökkent az emberek életében a testmozgás, a sportolás szerepe, viszont egyre nő a naponta elszenvedett stressz-mennyiség. A káros szenvedélyek – dohányzás, alkoholizmus – mellett az előbbi három tényező az, ami leginkább befolyásolja a keringési betegségek, a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulását. A WHO arra hívja fel a figyelmet, hogy a kockázati tényezők kiiktatásával, egészséges táplálkozással és rendszeres testedzéssel, megfelelő stressz-kezeléssel akár 60 százalékkal is csökkenteni lehetne a betegek számát.

Ahogy szó esett róla, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik fő tényezője a helytelen táplálkozás. A zsíros, sóban és cukorban gazdag élelmiszerek fogyasztása, az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel egyaránt hozzájárul a magas koleszterinszint, az elhízás és a cukorbetegség kialakulásához. A WHO irányelvei szerint – ideális esetben – zsiradékból a napi energia-bevitel maximum 25-30 százalékát kellene fedeznünk: Magyarországon ez az arányszám 38 százalék felett van. A 2002-es World Health Report szerint azokban az országokban, ahol a zöldség és gyümölcsfogyasztás nem éri el a napi 600 grammot, ott a szívinfarktus előfordulás 30, míg a szélütésé 20 százalékkal nőtt. A honi lakosság körében 499 gramm/nap az egy főre jutó átlagos zöldség- és gyümölcsbevitel. Ezekkel az adatokkal Magyarország a közepesen veszélyeztetett országok kategóriájába esik, de ma már itthon is többféle lehetőség segíti a fogyasztókat abban, hogy szívbarát módon étkezzenek. Jelenleg 15 olyan élelmiszer kapható Magyarországon, amely megfelel a Szívbarát Program kritériumainak.

A szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának másik fontos tényezője a mozgásszegény életmód. A Nielsen 2008-as internetes felméréséből kiderült, hogy a magyarok 56 százaléka tartja magát többé-kevésbé túlsúlyosnak, de csak 18 százalékuk próbálkozik fogyással: ez Európában messze a legalacsonyabb arány. Legtöbben étkezési szokásaikon változtatnak, hogy megszabaduljanak fölöslegesnek gondolt kilóiktól. Bár a magyarok zöme azt mondja magáról, hogy állandóan lót-fut, de a rendszeres testedzéssel, a sportolással mégis hadilábon állunk. A megkérdezettek közül, csak minden harmadik szokott sétálni, és minden tízedik tornászni. A futók vagy kocogók aránya 8, a csapatsportot űzőké és aerobicozóké 6-6 százalék. Az úszást, jógát, valamint a teniszezést, pingpongozást, tollaslabdázást vagy squasht 4-4 százalék említette meg.

Az előbbi két egészségromboló tényezőhöz egyre gyorsabban zárkózik fel a túlfeszített élettempó. Az Európai Munkahelyi és Egészségügyi Ügynökség (OSHA) adatai szerint az uniós munkavállalók 22 százaléka valamilyen stressz okozta betegségben szenved: Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 27 százalékos mutatójával.

A kérdésre, hogy mit lehetne tenni a nem túl biztató kép javításáért, Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója a következőket javasolja: „Apró lépésekkel, kisebb-nagyobb életmódbeli változtatásokkal rengeteget tehetünk az egészségünkért és a szívünkért. Mindenkinek tudnia kell, hogy nem teljesíthetetlen változásokat kell végrehajtaniuk, hanem lépésről lépésre kell haladniuk” – hívja fel a figyelmet a szakember. Új kezdeményezésükben – amihez több támogató is csatlakozott – a hangsúly a megelőzésen van. Ahogy Gábor Edina mondja, áprilisban látható majd az egyik kereskedelmi televízióban az miniprogram, aminek első része a vezető halálokra hívja fel a figyelmet, míg a második rész megoldási lehetőségeket kínál arra, hogy an előzhetők meg a keringési betegségek.

forrás: medizona.hu