Tonhal: tökéletes táplálék vagy méreg?

A tengeri halakat eddig az egyik legegészségesebb táplálékunknak hittük. Kiderült azonban, hogy ha alaposabban megvizsgáljuk, a tengeri halak valójában a bennük felhalmozódó, egyre növekvő higanytartalom miatt komoly veszélyforrást jelenthetnek az emberi szervezet számára.
 
Mitől magas álló- és folyóvizeink higanytartalma?
 
Meglepő és riasztó tény, hogy 1990 óta közel 30%-kal nőtt a tonhalakban és az egyéb óceáni halakban található higanyszennyezettség mennyisége. A növekedés közvetlen kiváltó oka Kína gyors iparosodása, hatalmas szennyezőanyag-kibocsátása. Amennyiben Kína nem változtat a magatartásán, 2050-ig további 50%-os növekedés várható a higanyszennyezés mennyiségében. Kína növekvő ipari tevékenysége azért veszélyes, mert a higanyt a szénerőművek kéményei bocsátják ki a levegőbe, de származhat a különböző bányászati tevékenységek szennyezéséből is.
 
Az Egyesült Államok szintén nagymértékben hozzájárul a mérgezéshez, ugyanis ipara évente 40 tonna higanyszennyezést bocsát ki. A higany a szennyezett levegőből eső formájában az álló- és folyóvizeinkben csapódik le. A vízben egy baktérium hatására az emberi szervezet számára veszélyes vegyületté alakul át, ennek a neve: metil-higany. A metil-higany a vízből könnyen a halak szervezetébe jut, és leginkább a tápláléklánc felsőbb fokán lévőkében halmozódhat fel.
 
Higany a halakban: veszélyforrás Önnek és családjának
 
A tonhal az egyik legveszélyesebb hal az emberi szervezet számára, mutat rá dr. Mercola, ismert amerikai orvos-szakíró. Egyes kifejlett példányok akár 200 kilót is nyomhatnak, ezekből a nagyobb méretű tonhalakból kerülnek ki a leginkább higanyfertőzött tengeri halak. A tonhal igen népszerű a halfajták közül, konzerv formájában és a szusiban egyaránt, de ezek magas metil-higany tartalmuk miatt veszélyesek lehetnek szervezetünk számára.
 
Ha a terhesség alatt a várandós anyuka túl sok halat fogyaszt vagy erősen szennyezett halból eszik, akkor a higanymérgezés veszélyének teheti ki a fejlődő magzatot. A mérgező metil-higany a méhlepényen áthatolva kárt okozhat a magzat idegrendszerében, akár agykárosodás is bekövetkezhet. A higany már kisebb dózisban is zavart okozhat a gyermekek fejlődésében, újszülött csecsemőkben: csökkentheti a koncentrálóképességet, a nyelvérzéket, a térbeli látóképességet, a memóriát és a koordinációs képességet, vagy egyéb tanulási nehézségekhez vezethet.
 
Ezek a kockázatok meglepően gyakoriak. Egy 2005-ös tanulmány kimutatta, hogy minden 17. termékeny nő szervezetében kimutatható olyan mennyiségű higany (több mint 5,8 mikrogramm/liter), ami már ártalmas lehet a fejlődő magzatnak. Becslések szerint a metil-higany mérgezés miatt az Egyesült Államokban évente közel 60 ezer gyermek van kitéve a méhben esetleg kialakuló neurológiai rendellenességeknek.
 
Ártalmas halak, figyelmeztető tünetek
 
Tehát a várandós, szoptatós anyukáknak vagy gyermeket tervező nőknek arra is figyelniük kell, hogy milyen halat fogyasztanak. Néhány halféle különösen ártalmas. Ezek közül az érintett nőknek mindenképpen kerülniük kell a következőket: tonhal szelet, konzerv tonhal, tengeri süllő, osztriga, kardhal, lepényhal, csuka, süllő, cápa.
 
A rendszeres halfogyasztók szervezetében egyértelműen magasabb arányban mutatható ki a metil-higany fölhalmozódása, mint azokéban, akik nem fogyasztanak halakat. Ha elfogadjuk, hogy a metil-higany mérgezés komoly károsodásokat okozhat az emberi szervezetben, akkor ez igencsak aggasztó tény. A higany különösen a központi idegrendszerre ártalmas, így pszichológiai, neurológia és immunrendszeri problémákat okozhat, mint például:
 
  • a bőr zsibbadó érzését (paresztézia)
  • szívritmuszavart, szívizomgyulladást
  • remegést (tremor)
  • álmatlanságot
  • ingerlékenységet, személyiségzavarokat, depressziót
  • fejfájást
  • gyengeséget
  • homályos látást
  • csökkent szellemi éberséget
  • bizonytalan járást.
Hogyan pótoljuk a halakból származó, szervezetünk számára hasznos tápanyagokat? Maga a tény, hogy a 21. században szinte az összes hal szennyezett, nem jelenti azt, hogy szervezetünknek nincs szüksége az ómega-3 zsírsavakra. Ezt a fontos tápanyagot azonban pótolhatjuk magas minőségű krill- vagy halolajjal (krill: apró tengeri rákfajok gyűjtőneve – a ford.), ahelyett, hogy kockára tennénk egészségünket a higannyal szennyezett halakkal. A kisebb halak – mint a szardella vagy a szardínia – fogyasztása kevésbé jelenthet veszélyt, mivel azok kisebb méretük miatt kevésbé szennyezettek.
 
(Forrás: The Daily Green, May 6, 2009; Global Biogeochemical Cycles, May 1, 2009; Your Tuna is Getting More Toxic; angolból fordította: Hunyadi Edit)
(Forrás: natursziget.com)
Még nincs értékelve

Hozzászólások

Tonhal.... en mindennap

Tonhal.... en mindennap tonhalat reggelizek, nagyon rosszul erintett ez a cikk... mert mar lassan tenyleg semmit se lehetne megenni, mert mindenben karos es mergezo anyagok vannak... nyaron nem eszem szinte soha, mert melegben nem esik jol, de telen, napi szinten ...hogy legy okos Domonkos:)?

Értékelés: Nincs
Varga Nikoletta's picture

Gyakori halfogyasztásod

kiválthatod halpástétommal, bővebben ITT olvashatsz róla.

Nem hiába kívánod annyira télen a halat, biztos, hogy szervezetednek fokozottabban van szüksége omega zsírsavakra. Elképzelhetőnek tartom, hogy a halpástétom fogyasztásával  az "erős kívánásod" csökken.

Értékelés: Nincs Átlag: 2.3 (3 votes)

tonhal

hihetetlen hogy még a tonhalat sem eheted meg nyugodtan,mert az is tartalamaz valamit ami rossz,,,,a zoldseg gyumolcs permetes,,,és még sorolhatnank

Értékelés: Nincs Átlag: 3 (1 szavazat)

Hazai halak

Sziasztok !

Mostmár szinte a csapból is az folyik, hogy a tengeri halak tele vannak higannyal és egyéb szennyeződésekkel de kevés szó esik a hazai halakról !
Azokat ehetjük bátran, fajtától függetlenül, vagy azok sem kevésbé szennyezettek, csak éppen mással ?!
Azt is szajkózzák, hogy mennyire kevés halat eszünk, ami amúgy nagyon egészséges !
Akkor most hol az igazság ? Együnk legalább hazai halakat vagy sem ?

Trixi

Értékelés: Nincs
Katka's picture

Halakról, higanyról szerintem

Szeretem Hírszemet, érdekes cikkek kerülnek fel, amikre lehet pro- kontrázni. Igazad van, orrba-szájba azt hallani, hogy a tengeri halak tele vannak higannyal, ugyanakkor azt is sokat szajkózzák, hogy mennyire fontosak az esszenciális zsírsavak. Azt viszont hiányolom, hogy arról nem nagyon írnak, hogy mennyi az annyi. Szóval grammban mérve, mennyi az a mennyiség mondjuk egy hétre kiszámolva, ami már higanymérgezést okozhat? Szerintem ez kicsit túlzás. Azért, mert hetente kétszer elfogyasztunk ebédre vagy vacsira egy kis párolt lazacot vagy tonhalat valami fini salival, szerintem nem lesz higanymérgezése senkinek és nem is fog olyan mértékben lerakódni a szervezetben, hogy kellene bármiért is aggódni. Ilyenkor feldühítem saját magam, mert arról bezzeg nem szól a fáma, hogy 4 naposan egy fejletlen immunrendszerrrel megkapjuk az első higany adagunkat oltás formájában egyenesen a vérkeringésünkbe!!! Nem? Ettől esetleg nem lehetne higanymérgezésünk?Arról nem is beszélve, hogy nem csak egy oltást kapunk.
Minden nap bekapunk egy kis nehézfémet, aki városi, azt tudja miről beszélek, elég az is, ha a buszmegállóban valaki rágyújt egy cigire, már is bejut a te tüdődbe is egy kis kadmium és még sorolhatnám. Nem tudjuk elkerülni, bármennyire is igyekszünk, minden percben érnek minket ilyen dolgok. Sajnos. Pont ezért nem hiszem, hogy be kellene pánikolni egy kis tonhaltól. Én igyekszem a Földön maradni és két lábbal állni rajta, gondolkodni és szürni az információkat, az internet el van árasztva pánikcikkekkel. Én nem is az omega3 miatt eszem halat, hanem azért, mert nagy gurmán vagyok, szeretek főzni és eszem ágában sincs lemondani egy szelet jól elkészített lazacról, tonhalról, süllőről, mert számomra kulináris élvezetet nyújtanak. Igaz, hogy a tengeri herkentyükben kevesebb a higanylerakódás, a méretük miatt is meg az életkoruk miatt is, ők ugye nem élnek annyi ideig, mint mondjuk egy cápa, amik több évig úszkálnak az óceánban, míg kifogják őket, így több higany lehet bennük. Cápát nem is eszem, de nem a higany miatt, hanem mert valahogy bizarrnak tartom, hogy cápahúst egyek.
A hazai halakat is szerintem kár lenne mellőzni, például a busa nagyon értékes, talán az egyetlen olyan édesvízi hal, aminek a húsa gazdag omega3-ban, ráadásul nagyon finom.
Szóval egy szónak is száz a vége, én nem rezelek be a cikktől, nem állítom, hogy ez nincs így és nincs a tengeri halakban higanylerakódás, de nem hiszem, hogy okunk van félelemre és nem iktatom ki az étrendemből a tengeri halakat, de nem is napi szinten eszem őket, mert az kicsit unalmas lenne és egyhangú.

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (6 votes)

Katkának igaza van

Katkának igaza van szerintem, mivel a hal rendkívül egészséges táplálék. Lehet, hogy van igazság a tengeri szennyeződések miatti aggodalmakról irkáló amerikai orvosoknak , de azt sem kell figyelmen kívül hagyni, hogy a Japánok átlagos élettartama leghosszabb a földön: http://www.chinatownconnection.com/japanese-lifespans.htm Ők szinte csak halat fogyasztanak.

Amióta az amerikából importált disznó és marhahúst elkezdték tömegesen fogyasztani, azóta sokkal több megbetegedést tapasztalnak, valószínűleg azért, mert a szervezetük nehezen áll át a hosszú időkön keresztül fogyasztott, könnyebben emészthető halról a marhahúsra. Én sokszor hallottam már 90 év feletti emberekről ott. Valószínűleg az első látásra különös, de idővel sok érdekességre tanítani képes étel- és életviteli kultúrájuknak köszönhető mindez. István

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Katka, kicsit megnyugtattál

Halmániás vagyok, bár a halászlét nem szeretem és a pontyot sem. Tengeri halak minden mennyiségben jöhetnek, főleg lazac. Ezért nem túl jól érinti a pocakomat ez a cikk. Katkával egyetértek, biztosan van valóság alapja a fent leírtaknak, viszont nem hiszem, hogy most azonnal ki kellene az étrendünkből űzni a tengeri "dolgokat".
Ui. Vacsira mustáros lazacot ettem
Értékelés: Nincs Átlag: 3 (2 votes)

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel