AntalVali.com

A Krisna - völgy

Immáron 4 éve minden nyáron megrendezik a Krisna- völgyi búcsút. Szerencsés véletlen, hogy július végét épp Balatonföldváron töltöttük, így a déli parton csak Fonyódig, majd onnan lekanyarodva rövid utazás után Somogyvámosra a Krisna- völgy bejáratához. Innen még egy jó kis séta vezet a központi épületekhez, útközben érintve néhány zöldségágyást, a botanikus kertet tavacskával és pihenőhelyekkel, majd az iskola épülete mellett visz az út. Séta közben néhány autó megy el mellettünk, szárit viselő hölgyek ülnek benne. Megnyugodtam, ők sem földönkívüliek, autóval közlekednek.

Van időm a kis szórólapot nézegetni: méhészet, biogazdaság, botanikus kert, megújuló energiaforrások, tudományos kutatások, lakto-vegetarianizmus, nádgyökérzónás szennyvíztisztítás, környezetbarát háztartások, tanfolyamok, szakdolgozatírási lehetőség, Öko-völgy klub...

Persze tájékozódtam már az interneten is, ahol a következő ismertető olvasható:"A Krisna völgy egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak harminc kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáron fekvő területünk – mely egyben kulturális központ és biofarm is – igazán szép látnivalókkal és új élményekkel kecsegtet az idelátogatók számára. Dísztavaink, ligeteink, és arborétumunk több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészetünk, biokertészetünk, méhészetünk, valamint az iskolánk épülete szintén látogatható; ezek a helyszínek sok-sok érdekességgel várják az érdeklődőket. Vendégeink a recepciótól a templom épületéhez vezető, kellemes sétaút során tekinthetik meg ezeket a különlegességeket."

Ez a biofarm pedig az Öko-völgy, ami egy faluméretű kísérlet, amelyben "150 önkéntes és közel 50 különböző intézmény vesz részt: saját kutatásaikkal, tapasztalataikkal, élményeikkel járulnak hozzá a programhoz, és bemutatják, hogy milyen eredményeket lehet elérni, ha a környezettudatosság a mindennapi gyakorlatban is jelen van egy közösség életében. A projekt a faluközösség mindennapjain keresztül mutat alternatívát nem csak a környezeti, de az égető nemzeti szintű társadalmi és gazdasági problémák kezelésére is. Így a környezetvédelem, a szemléletformálás és a vízkészlet védelem mellet célul tűztük ki a preventív egészségügy alkalmazását, a lakosság egészének foglalkoztatását, a bűnmegelőzést, valamint a szenvedélybetegségek és a depresszió kezelését is. 15 évvel ezelőtt megalapítottuk Krisna-völgyet, egy faluközösséget, mely képes választ adni mindezen problémákra. A kialakult helyzet orvoslásához egy olyan megoldásra van szükség, amit az emberek maguk kezdeményeznek, egyéni felelősségük tudatában. Erre kiváló alternatíva az önellátó farmközösségek létrehozása, melyekben a természet és a környezet kínálta lehetőségeket figyelembe véve, egészséges, környezettudatos szemléletnek megfelelő életmód alakítható ki."

A Völgy területén jelenleg közel százötven Krisna-hívő él, akik ökogazdálkodással, védikus – az Ősi indiai szentírásokon, a Védákon alapuló – életmóddal, és számtalan hasznos és érdekes dologgal foglalkoznak – önfenntartásra törekedve.

Mik is azok a védák, amikről eddig nem esett szó, amiken alapszik ez az életmód?

A Védák India legrégibb irodalmi emlékei, a hinduizmus szentírásai. Sok hindu úgy hiszi, hogy a Védák öröktől fogva léteztek. A véda szó tudást vagy szent ismeretet jelent. Nyelvük a szanszkrit, a világ egyik legősibb nyelve.

A Bhavisja Purána szerint a védikus irodalom magába foglalja az eredeti négy Védát -

• a Rigvéda-szamhitá isteneket dicsőítő himnuszokat,
• a Jadzsurvéda áldozóigéket, áldozatok végzésének módját,
• a Számavéda ősi dallamokat, imákat,
• az Atharvavéda főként varázsigéket, mantrákat foglal magába, ezenkívül tartalmazza az Ayurvedát is –

valamint az Upanisádokat, a Mahábharatát (amelynek a Bhagavad-gítá az egyik fejezete), a Pancsarátrát, a Rámájanát és a Puránákat. (Ennek ellenére sok nyugati tudós azon az állásponton van, hogy ezek közül csak a fent említett négy írás tartozik a védikus irodalomhoz. Ezt a véleményt azonban sem maguk a hindu szentírások, sem pedig az olyan fontos tanítók, mint Sankara, Rámánudzsa vagy Madhvácsárja nem fogadják el.) A Cshándogja Upanisád szerint a Puránák és az Itihászák az ötödik Védát alkotják.

A legfőbb feltétele annak, hogy egy irodalmat védikusnak fogadjanak el, az, hogy ugyanazon az alapelveken nyugodjon, mint a védikus szentírások.

Ősi memorizációs technikákra (vikriti) támaszkodva e szövegek évszázadokon keresztül szájhagyomány útján terjedtek. Sőt, mivel rituális értéke csak az apáról-fiúra, mesterről-tanítványra élőszóban áthagyományozott szövegnek volt, azért még az írás megjelenése (Kr. e. VII. sz.) után is, egészen a legutóbbi időkig (azaz több, mint háromezer éven keresztül), szinte kizárólag szájról-szájra őrződtek meg e szövegek.

E gyűjteményekhez később a papok további részeket, úgynevezett áranyjaka-, bráhmana- és upanisad-szövegeket csatoltak. Az Upanisádok közé körülbelül 108 filozófiai értekezést sorolnak, amelyek a transzcendensről, vagyis Istenről és az egyéni lélekről szóló okfejtéseket tartalmaznak.

A védikus irodalom legfontosabb célja az, hogy az embereket felvilágosítsa az önmegvalósításról, valamint az anyagi kötöttségektől és szenvedésektől való megszabadulás (móksa) tudományáról. A Védák azt tanítják, hogy az anyagi test és ez a világ csupán átmeneti, míg a lélek örök, s eredeti otthona a lelki világ, ahová meg kell próbálnia visszatérni. Ennek legeredményesebb útjának Isten szolgálatát tartják.

Úgy tartják, hogy a közönséges, materialista gondolkodású emberek számára mindez felfoghatatlan. A Védák tudását teljesnek és csalhatatlannak tekintik, amely megértésének hiteles módja az, ha valaki megfelelő, autentikus forrásból, egy lelki tanítómestertől hallja azt.

Az ősi Indiában a tudományos ismeretek nagy része is a Védákból származott. A matematika, trigonometria, asztronómia, építészet, harcászati ismeretek alapjait is tartalmazza, valamint tartalmazza azon útmutatásokat, amelyek megadják az erkölccsel és a viselkedéssel kapcsolatos szabályokat, betartandó erkölcsi törvényeket és elvégzendő kötelességeket és büntetéseket az emberek számára. Beszél a temetési ceremóniákról, a tisztulási szertartásokról és sok más témáról is, amelyek a társadalomban élő emberek életéhez szorosan kapcsolódnak.

Mivel a Krisna-völgyben krisna tudatú hívők laknak, ideje többet megtudnom róla: miben különbözik ez a hit a „hagyományos” hinduizmustól?

India legnépesebb vallási irányzata a vaisnava hit, amely a hinduizmus világvallásának része. A vaisnavák Krisnát, vagy az Ő különböző megjelenési formáit tisztelik. A vaisnava hívők létszámát félmilliárdra becsülik, legnagyobb részük természetesen Indiában él.

Az egyistenhívő vaisnava hit tartalmazza a lélekvándorlás, a karma, a vegetarianizmus és a tanítómester-tanítvány kapcsolatról szóló tanításokat. A vaisnava hitnek négy fő iskolája, tanítványi láncolata van, amelyek kiemelkedő tanítóikról kapták nevüket. A nyugaton ismert Krisna-hit a Brahmával kezdődő láncolat része.

A visnuita és sivaita szekták többsége azt tanítja, hogy az ember nem képes a szamszarából kiszabadulni. Csak az Isten földöntúli ereje szabadíthatja meg ettől. Az Isten segítségét pedig csak hívő szeretettel, bizalom teli odaadással és az Isten iránti hódolattal (bhakti) lehet elnyerni. Eszerint az Istenben felolvadó, odaadó szeretet vezet a felszabaduláshoz. Ez az áhítatos szeretet, az Istennel való érzelmi azonosulás útja a bhakti-marga.

A hinduizmus nem ismer merev, megváltozhatatlan dogmát és "egyedül üdvözítő vallást" sem. Minden vallásos törekvést és utat megbecsül. Elismeri minden más magasrendű vallás értékét és elhivatott szerepét.

Visnu az örök megváltó, aki a mindenséget és az emberiséget ismételten megmenti a Gonosztól, a végpusztulástól, alászáll és testet ölt, valahányszor szükséges. Ezek a megtestesülések - avatárák - azt a hitet erősítik meg, hogy az ember fölemelkedhet Istenhez. A legnépszerűbb és a mai napig is legnagyobb tiszteletben álló avatárái Ráma és Krisna.

A búcsún a Kérdezz-felelek sátor egész nap várt minden érdeklődőt, akinek kérdése van a Krisna-tudat filozófiáról, a lélekvándorlásról, a jógáról, a szentírásokról, vagy a Krisna -hívők életéről, és természetesen választ is szeretne. Íme pár kérdés és válasz, ami engem is foglalkoztatott:

Isten léte Krisna-hívő megközelítésben: Világunkban, mikroszkopikus és kozmikus méretekben egyaránt, tökéletes rend uralkodik. E rend eredete, tervezője is Krisna, így a világ összetettségét és rendezettségét szemlélve ráébredhetünk a Teremtő létére. Megfelelő lelki tudattal az ember így látja a világot. A szentírások azt is elmondják, hogy azoknak az embereknek, akik nagy odaadással szolgálják Őt, Krisna személyesen is megmutathatja Magát. Az odaadó szolgálat ereje által az ember képessé válhat arra, hogy meglássa Istent.

Személytelen és formátlan-e Isten?

A vaisnava szentírások, például a Srímad Bhágavatam elmondja, hogy Istennek több arculata van, és mindenki a saját lelki fejlettségi szintjének megfelelően láthatja Őt. Isten egyik formája a személytelen energiaként mindent átható, mindenütt jelen lévő Brahman. Ez voltaképpen Krisna lelki testének mindenhová eljutó, ragyogó sugárzása. Isten másik aspektusa a Paramátmá (Felsőlélek). Aki minden élőlény szívében jelen van, és azok segítőjeként, tanácsadójaként, vágyainak beteljesítőjeként, valamint karmájuk „felügyelőjeként” működik. Isten legteljesebb, eredeti arculata az Ő személyes, kétkarú formája (Bhagaván Krisna). Ő a Brahman- és a Felsőlélek-arculat forrása is. Végső soron tehát Isten egy személy, ám a kevésbé fejlett lelki gyakorlók olykor személytelen energiáját vagy a Felsőlelket hiszik minden dolog végső forrásának.

Kicsoda Krisna? Krisna az Istenség Legfelsőbb Személyisége. A „Krisna” név arra utal, hogy Ő mindenki számára vonzó. Ő a legfelsőbb élőlény, Aki minden más dolog forrása, neki magának azonban nincs más eredete. Ő az anyagi és a lelki világ, minden energia és tudás oka, és belőle származik minden egyes lélek is. Eredeti, örök, tudással és boldogsággal teli transzcendentális alakjában – kékesfekete bőrű, elbűvölő, fuvolázó fiúként – mindig lelkivilágbeli lakhelyén tartózkodik. Személyes kiterjedésein és energiáin keresztül azonban egyszerre mindenhol jelen van, és mindenről tud. Krisna, mint az Istenség legfelsőbb személyiségének imádatával az Isten iránti odaadás, szeretet kifejlesztése a cél. Elvárás, hogy a mindennapok a tisztaság, a kegyesség, az igazságosság és a lemondás jegyében teljenek.

Ha Isten jóságos, miért engedi, hogy annyi szenvedés és katasztrófa történjen a világban?

Krisna jóságos, és mindenki legkedvesebb barátja, de nem akadályozza az élőlényeket szabad akaratuk gyakorlásában. E szabad akarattal való visszaélés, az életek során elkövetett bűnök eredményezik mindazt a szenvedést, amelyben az élőlényeknek részük van.

Megjelenik-e az anyagi világban, illetve milyen inkarnációi(e világbéli megnyilvánulásai) vannak Krisnának?

A szentírások szerint Krisna végtelen formában és alkalommal jelenik meg az anyagi világban. Alászállásakor megbünteti a bűnösöket, megjutalmazza a híveit, és visszaállítja a vallás elveit. Olykor más lelkeket küld maga helyett, akik emberi formát öltve hirdetik az Úr dicsőségét és akaratát a különböző korokban és kultúrákban. Célja az is, hogy bemutassa a lelki világban zajló kedvteléseket, és ezáltal hazahívja az anyagi világban élő teremtményeket. Bárki, aki kapcsolatba kerül vele, elérheti a felszabadulást. Már az is megtisztítja az élőlényeket, ha Krisna tulajdonságairól és cselekedeteiről hallanak.
Ezek közül tíz jelentőset emelnek ki: hal, teknős, vadkan, ember-oroszlán, törpe bráhmana, „csatabárdos Ráma”, a tökéletes király, Balaráma (Krisna bátyja), Buddha és Kalki. Ez utóbbi inkarnáció a jelenlegi világkorszak végén jön el, több mint négyszázezer év múlva, hogy véget vessen a képmutatás és nézeteltérések korszakának.

Alászállásai során Isten is anyagi testet ölt magára, és másokhoz hasonlóan cselekszik?

Nem. Ő saját, transzcendentális testében száll alá e világba, és különböző alakokat ölthet. E formáit, inkarnációit ezért avatárának is nevezik, ami annyit jelent, hogy „aki alászáll”. Teste soha nem anyagi, nem öregszik és nem pusztul el. Mind születése, mind cselekedetei tökéletesen lelkiek.

Közben megtudtuk, hogy körbevezetést tartanak a biokertészetben, ezért térjünk vissza az ökológiai szempontokhoz.

Az üvegházban burjánzott az egészséges paradicsom, megtudtuk, hogy egy apró praktikával sikerült duplázni a terméshozamot. Kell is, mert készül belőle télire finomság, aszalva, hámozva teszik el. Minden évben újul, fejlődik az Öko-völgyi gazdaság. Vezetőjétől tudom, hogy ők is előszeretettel alkalmazzák Alwin Seifert komposztálós praktikáit („Kertészkedés mérgek nélkül” című könyve alapmű a biokertészeknek), és a növénytársításokat, de jelenleg is folynak a kísérletek az effektív mikroorganizmusokkal.

Mint mindenki, ők is munkaerőhiánnyal küszködnek. Aki belevág, tudja hogy embert próbáló feladat az önellátás. A biogazdaság vezetőjének fogadalma szerint a cél a teljes évre szóló önellátás. Jelenleg 9 hónap körül tartanak. Új ellenálló gyümölcsfákat telepítettek az idén…

Problémáikról beszélgetünk. A falubeli kisebbség, aki most már többség sajnos szép lassan elhordta az akácfát az erdőből. Szűkül a méhlegelő. Mivel látogató társaink már igazán csúnyán néznek ránk a sok kérdés miatt, rátérünk az anyagiakra. Természetesen minket is rögtön izgatni kezd a pénzhez való viszonyuk. A belépő árából tudjuk, hogy nekik is szükségük van rá. A központot és a földet az egyház segítségével hozták létre 1993-ban. Azóta gondoskodtak róla, hogy saját lábukon álljanak. Mindenki ismeri a „krisnások” vállalkozásait. Vegafutár, Tulasi szappan, Goloka illóolaj, füstölő, gyógyászati méhésztermékek stb. A bevételből egy fő 15000 ft ellátmányt kap havonta.

Magyar viszonylatban leginkább az ökrös földművelést illetően hoztak újat a biotermesztés témakörében. Ismét helyre került egy vallásideológiai kép. A szent tehén racionális magyarázata, hogy nem eszik meg legfőbb segítőjüket, hanem segítségéért cserébe szentként tisztelik és gondoskodnak róla. Kérdésünkre, hogy miért akkor az a sok soványka, csatangó tehén Indiában, meg is kapjuk a választ. Sok nem igaz hívő hagyja el haszontalan, kiöregedett teheneiket. Tudjuk, hogy ez nem követendő.

A főtéren 1000 nm-es, 500 férőhelyes szabadtéri étterem várta az ínyenceket a Krisnás konyha világhírű és ízletes remekeivel, és Mahádzsana Dásza, a Paprika TV-ből jól ismert szakács látványkonyhájával.

A vegetáriánizmus mind az erőszakmentességgel, mint a belső tisztasággal kapcsolatba hozható. MvNikivel dolgozunk egy összefoglalón, amelyben sorra vesszük ennek az életformának minden ideológiai és gyakorlati megközelítését, addig pedig bemutatnék pár, a Krisna- völgyben készült egészséges finomságot:

Pakora – bundázott zöldség

Hozzávalók 4 személyre:

• ghí (tisztított vaj) vagy növényi olaj
• 700 g zöldség (kisebb rózsákra szedett karfiol, vagy vékony karikákra vágott burgonya, padlizsán, cukkini, kaliforniai paprika)
• 250 ml hideg víz
• 2 kk só
• 1,1/2 kk kurkuma
• 2 kk őrölt római kömény
• 2 kk őrölt koriander
• 1/4 kk erős chilipaprika
• 250 g csicseriborsó liszt

A zöldségeket előzőleg beáztathatjuk egy kis kurkumás vízbe, hogy puhuljanak. A fűszereket belekeverjük a lisztbe, és 5 evőkanál vízzel csomómentesre keverjük. Állandóan kevergetve még annyi vizet adunk hozzá, hogy a kanál hátulját befedje. Picit pihentetjük. Egy serpenyőben ghít vagy olajat hevítünk, és az egyenként bepanírozott zöldségeket a felmelegített zsiradékba dobjuk. (Ügyeljünk, hogy a zsiradék ne legyen túl forró, másképp belül nyers marad a pakoránk.) Aranybarnára sütjük, és forrón, chutney-val tálaljuk. (Ha húsos változatot szeretnénk, apró kockákra vágott főtt csirkemellet keverjünk össze a tésztával, formázzunk belőle gombócokat, és így süssük ki.)

Kókuszchutney (mártogatós szósz)

Hozzávalók 4 személyre:

• 150 g joghurt
• 2 púpozott ek friss kókuszreszelék
• 1 csokor korianderzöld, szárával együtt
• 2 zöld, kimagozott csilipaprika
• 1 tk só
• 1 tk cukor
• fél citrom leve

Keverjük össze a kókuszt és a joghurtot. Tegyük félre egy órára. Turmixoljuk össze a többi hozzávalót, ha szükséges adjunk még hozzá citromlevet, hogy a püré megfelelő állagú legyen. Ízesítsük, ha szükséges.

Puri- Zsiradékban sült lepény

A leggyorsabban elkészíthető lepényféle. Kissé jártasabb szakácsok hatalmas üstökben akár huszat is képesek egyszerre (azaz 4-5 perc alatt) megsütni! Főként ünnepi lakomákhoz ajánljuk.

• 250 g teljes kiőrlésű liszt
• 100 g fehér liszt
• 1/2 kávéskanál só
• 1 evőkanál vaj vagy ghí
• 175 ml meleg víz
• ghí vagy növényi olaj a sütéshez

A sót és a két fajta lisztet elkeverjük, és elmorzsoljuk benne a vajat vagy a ghít. Lassanként hozzáadjuk a vizet. Vajas kézzel 5-8 percig gyúrjuk. Fényes, kemény tésztát kapunk. A ghít felmelegítjük. Közben a tésztát 16 gombócra osztjuk, és egy kis ghí segítségével kerek, egyenletes vastagságú lepényeket nyújtunk belőlük. (Ne használjunk lisztet, mert a lepényekről lehulló liszt beszennyezné a ghít.) Mikor a ghí füstölni kezd, vegyük kisebbre a lángot.  Csúsztassunk bele egy lepénykét, óvatosan, hogy nehogy megégessük az ujjunkat. Pár másodperc múlva a felszínre fog emelkedni. Azonnal finoman nyomkodjuk le egy lukacsos kanál hátuljával. Luftballonként fel fog fúvódni. Fordítsuk meg, és süssük a másik oldalt további kb. 15 másodpercig, aztán egy szűrőben vagy szalvétán csöpögtessük le.

Zöldségragu

Szinte mindenhez passzol (rizshez, indiai kenyerekhez, mint a puri, csapati, appam)

• 4 személyre
• 2 tk étolaj
• 1 kis fej vékonyan felszeletelt vöröshagyma
• 2 apró, hosszában kettévágott zöld chilipaprika
• 4 db, kb. fél centis gyömbérdarab
• 4 gerezd durvára vágott fokhagyma
• 2 közepes méretű, felkockázott krumpli
• 1 kis darab, bő centis darabokra vágott zöldbab
• 1 tk só
• ½ l kókusztej
• (A zöldségraguba én mindig teszek cukkinit is.)

Egy közepes méretű serpenyőben forrósítsuk fel az olajat, és nagy lángon, hirtelen süssük meg benne a hagymát, a chilipaprikát, a gyömbért, a fokhagymát, míg aranyszínű lesz. Ekkor adjuk hozzá a felvágott zöldségeket, a sót, és 2 ½ liter vizet. Fedjük le, és kis lángon addig főzzük, amíg a zöldség meg nem puhul. Ekkor keverjük bele a kókusztejet, és kész is (tálaláshoz friss currylevelet használhatunk)

Samosa(szamósza) - Zöldséges táska

Aki már valaha is kóstolt samosát, tudja, hogy miért ez a legkedveltebb indiai csemege.

• 225 g finomliszt
• 3/4 kávéskanál só
• 4 evőkanál olvasztott ghí vagy vaj
• 80 ml joghurt
• 2 evőkanál hideg víz
• 1/2 evőkanál római kömény
• 1 evőkanál koriander
• 1/2 kávéskanál édeskömény
• 4 szegfűszeg
• 1 2.5 cm hosszú fahéjrúd
• 2 evőkanál ghí vagy növényi olaj
• 1/2 kávéskanál hing
• 1 kis karfiol (500 g)
• 300 ml zöldborsó
• 1/2 kávéskanál kurkuma
• 1 kávéskanál só
• ghí vagy növényi olaj a sütéshez

A lisztbe belekeverjük a sót, elmorzsoljuk az olvasztott vajjal vagy ghível. Lassanként hozzáadjuk a vizet, annyit, hogy lágy tésztát kapjunk. 5 percig lendületesen gyúrjuk, majd nyirkos konyharuhával letakarva félretesszük, míg a tölteléket készítjük. A római köményt, a koriandert, az édesköményt, a szegfűszeget és a fahéjat serpenyőben szárazon megpirítjuk, kihűtjük és durvára őröljük. A karfiolt apró rózsákra szedjük, megpároljuk. A borsót kifejtjük, és szintén megpároljuk. 2 evőkanál ghít megmelegítünk, beleszórjuk a hinget, majd közvetlenül utána a párolt karfiolt, zöldborsót, a kurkumát, az őrölt fűszereket és a sót. Kicsit összemelegítjük, majd lehúzzuk a tűzről és kihűtjük. 

A tésztát még egyszer átgyúrjuk, 12 egyforma nagyságú gombócot formálunk belőle, és nyirkos konyharuhával letakarva félretesszük. Az elsőből kb. 15 cm átmérőjű korongot nyújtunk, majd félbevágjuk. Az egyik félkörből tölcsért formálunk. Jól összenyomjuk a szélét, hogy nehogy a sütés folyamán felnyíljon. 2/3-3/4 részig feltöltjük a töltelékkel, majd jól összetapasztjuk, és ujjainkkal "fonjuk" a szélét. Ugyanígy járunk el a többi tésztával és töltelékkel. 180 C-os ghíben vagy olajban 4-5 percig, aranybarnára sütjük őket, egyszerre 3-4 darabot. Hagyományos kísérőjük a paradicsom vagy tamarind chutney.

A túra végeztével, őszintén szólva, vagyok annyira kötekedő, hogy -azon túl, hogy tetszik, jópofa, vidám és nem bánt senkit a Krisna-völgyi élet-  felmerül bennem, hogy miért kell ez a fajta kultúrális körítés, ha valaki öko-tudatos életet szeretne élni. Járhatnának mondjuk somogyi népviseletben és énekelhetnének szép magyar népdalokat, ülhetnének lócán és akkor sem kéne tévé. De ha végignézem ezt a hitvallást, Krisnának kedveskedni és „nem ártani” így együtt hozza magával azt a gondolati rendszert, hogy nincs kibúvó, felelősséggel tartozunk utódainkért, nem bántjuk a Földet, álszent módon nem járunk autóval dolgozni, miközben a kertvárosban lakunk. Önellátásra rendezkedünk be, szorgalmasak és jámborak vagyunk, az orvost pedig megspórolhatjuk a vegetáriánizmussal.

Lehet ez olyan mindent vagy semmit dolog, hogy a védákban legalább mindenre van válasz, útmutató, és kitaposott az ösvény, egyértelmű az összetartozás és a szabályok. Az anyaországban tanulmányozható azoknak a dolgoknak a mikéntje és miértje, amik túlélték a gyarmatosítókat és talán túlélik a globalizmust is, aztán ötvözhetőek az európai lehetőségekkel. Őseink kultúrájában talán túl sok lenne a megválaszolatlan kérdés, és a buktató… Ha elnézem őket, ahogy hajlonganak az oltár előtt, elhiszem nekik, hogy ezt biztos meggyőződésből teszik, és igazi hívők. Ki kelne különben fel ezért 4 órakor?

Forrás, képek: www.krisna.hu, www.krisnavolgy.hu