A málnáról, mit gyümölcsről most nem is írnék, inkább essék szó a leveléről.
A növény Európában, ÉszakÁzsiában és Japánban honos, hazánkban is gyakori, tüskés hajtású, gyökérágakkal terjedő cserje. A rózsafélék családjába tartozik, fehér virágai jellegzetesek ízletes piros termése közkedvelt gyümölcs. Fogazott levele (Rubi idaei folium) aromás anyagokat, szerves savakat, C-vitamint és cseranyagot tartalmaznak. A leveléből nyert hatóanyagokat cukorbaj, vese- és hólyagbántalmak ellen használják, továbbá menstruációs görcsök enyhítésére is. Egy vizsgálat szerint a málna elősegíti a méh ellazulását.
Tartalom:
gallo-, és ellagitannin (cserzőanyagok), flavonidok, C-vitamin, proanthocyanidin (az egyik leghatékonyabb káros szabadgyök megkötő), anthocyanin (a gyümölcsök és zöldségek, vörös, bíbor és kék színéért felelős anyag, aminek erős daganatgátló hatása van).
Kivonata enyhíti a menstruációs fájdalmakat, fokozza a méh és a medence izomzatának tónusát. Összehúzó hatása folytán elállítja a vérzéseket és megfékezi a hasmenést. Hányinger, hányás ellen is eredményes. Tónusfokozó tulajdonsága révén visszaemeli a méh-, hüvely- vagy végbél-előeséseket, és csillapítja vagy megszünteti a záróizom-gyengeségből eredő inkontinencia-problémákat. Könnyíti a szülést. Külsőleg ekcéma, nyálkahártya-gyulladások, aranyér, visszérbántalmak kezelésére alkalmazható.
A málna egyetlen "alkatrésze" sem mérgező. Kevesen gondolnak rá, hogy zsenge leveleit és fiatal lehántott hajtásait még salátának is fogyaszthatjuk. Mégis, leveleit és fiatal hajtáscsúcsait főként szárítva, teának megfőzve fogyasztjuk leginkább. A leveleket májustól augusztusig terjedő időszakban érdemes gyűjteni.
Teája vagy főzete ér- és pórusösszehúzó, valamint enyhén antibakteriális hatású. Cukorbajra, húgyúti betegségekre, meghűléses panaszokra, lázcsillapításra, izzasztásra éppúgy alkalmas, mint a friss gyümölcs. Naponta 2-3 csésze málnalevél-tea iszogatása bevált a várandós kismamáknál a szülés előtti hónapban, mert ellazítja, tágulékonyabbá teszi a kismedencei izmokat.
Cseranyagai hasmenéskor segítenek, antibakteriális, összehúzó hatása a szájnyálkahártya gyulladásainál gargarizáló oldatként érvényesül előnyösen. Külsőleg, borogatásként is használható.
A cserje leveleit mindennapi fogyasztásra is felhasználhatjuk magában vagy teakeverékek alkotórészeként. Amikor az orvos a vesebetegnek naponta legalább 2 liter tea fogyasztását javasolja heteken és hónapokon keresztül, akkor nem használhatnak erős hatású teát, hiszen elsősorban a sok folyadék, a húgyutak átmosása a lényeg. Különösen alkalmas erre a célra egy olyan teakeverék, amely felerészben szeder- és málnalevélből, felerészben pedig vizelethajtó gyógynövényekből (például nyírfalevélből, pitypanggyökérből és -hajtásból, zsurlóból és aranyvesszőből) áll. Azok az idős emberek, akiknek sok folyadékra van szükségük, naponta rendszeresen fogyaszthatják a szeder- és málnalevélből készült teát. Ízesítésül kevés borsmentát, citromfüvet, csipkebogyót vagy hibiszkuszvirágot adhatnak hozzá.
Ha idejében - mondjuk, tavaszi kirándulásaink alkalmával - gondolunk a levelek szedésére, szép üvegben magunk készítette ajándékként is örömöt szerezhetünk vele másoknak:
A keveréket 20 g száraz málnalevélből, 10 g szamócalevélből, 5 g szederlevélből állítsuk össze, tehetünk hozzá csipkebogyó- és hibiszkusz-keveréket, citromfüvet és mentát is. Egy adaghoz két evőkanál teakeveréket forrázzunk le. Ha kissé kihűlt, mézzel, sőt tejjel is fogyaszthatjuk.
Közép- és Észak-Európa, valamint Észak-Amerika lombos erdeiben őshonos. Valószínűleg a gyűjtögető életmódot folytató emberek számára mindig is fontos eledel volt.
Latin nevét - Rubus idaeus - annak köszönheti, hogy a hagyomány szerint elsőként Kréta szigetén, az Ida nevű hegyen kezdték termeszteni, ahonnan aztán a rómaiak terjesztették el. Plinius i.sz. 23-ban már említést tesz egy gyümölcsről, melyet a közékor gyógynövénytudorai málnának vélnek. Tény, hogy a középkorban a málna már ismert gyógynövény, kolostorkertekben is előszeretettel ültették és nemesítették. 1601-ben már sárga változatáról is említés esik.
Több verziója is létezik a helyes elkészítésnek. Az egyik, hogy 1 teáskanálnyi szárított málnalevelet öntsünk le 2,5 dl forró vízzel, és hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. A másik verzió szerint, az arányok maradnak, de leöntés és áztatás helyett, 35-40 percig kell forralni kell a teát. Langyosan fogyasszuk.
(Forrás: vitaminsziget.hu, sulinet.hu, 50plusz.hu, teaünnep.hu)
További oldalak:
Sziasztok!
Én többek között Szabó Gyuri bácsi gyógyteáit iszom és most úgy néz ki, hogy pozitív lett a tesztem és a honlapján leírtak alapján ("A pozitív teszt után a vetélés elkerülése érdekében azonnal el kell kezdeni inni az erdei málnalevél teáját 12 héten keresztül, napi egy csészével. A málna a méhizomzat működését szabályozza, ezért szülés előtt 2 héttel is tanácsos inni napi egy csészével.") elkezdtem inni a teát? Nekem az antalvalis csapat és Gyuri bácsi is hiteles forrásnak számít, de nem szeretném, ha bármi gond lenne, ezért kérdezem, hogy kinek mi a tapasztalata a málnalevéllel kapcsolatban? Köszönöm előre is a hozzászólásokat!
Szép estét!
Szia Martid! én ittam végig a málnalevél teát, de keverékben, ahogy az előző hozzászólásban is van. mindkét várandósságom alatt, semmi bajom nem volt tőle, a várandósság elején sem, a végén pedig gyors, könnyű szüléseim voltak.
Rubi idaei folium a helyes - gondolom félreütés volt! B.
Köszönöm :)
Javítottam, szép napot!
málnalevél várandósan
Hortenzia! csak egy kicsit tennék hozzá. én épp kismama vagyok, és naponta iszom málnalevél teát. NEM MAGÁBAN! hanem keverékként, tehát lehet inni várandósan, de csak az utolsó hónapban lehet töményen, azaz magában is fogyasztani. (ezt csak azért írom, mert a cikk végén ott van, hogy várandósság alatt nem ajánlott a 36. hétig) a várandós teakeverék receptje Ingeborg Stadelmann: A bába válaszol című könyvéből: 1-1 arányban keverve: csalán, palástfű, málnalevél, orbáncfű, citromfű, cickafark, zsurló. naponta 2-3 pohárral lehet belőle fogyasztani. :) nekem bejött, ajánlom másnak is. :) szép napot mindenkinek! :)