AntalVali.com

Krémes finomság vagy rémes valóság?

A hagyományos margarin előállításánál a telítetlen zsírsavakat hidrogén és katalizátoranyag segítségével telítetté alakítják át. E művelet során a növényi olajokból szilárd zsír keletkezik, amely a margarin tartását adja. Ez a keményítési eljárás szintetikus tulajdonságokkal ruházza fel az egyébként élettanilag hasznos kiindulási anyagokat, mint például repce-, napraforgó- vagy más olajok. Az emberi szervezetben a telítetlen zsírsavak jól hasznosíthatóak. Az idegsejt anyagcseréjében is rendkívül fontos szerepet játszanak. Sok idegrendszeri sorvadásos betegségnek is gyógyítói a megfelelően összeállított zsírsavkészítmények.

A hagyományos margarinokban található zsírsavakat viszont a hidrogénezés teljesen tönkreteszi, az utólag belerakott szintetikus A- és E-vitaminoknak pedig nincs mit védeniük az oxidációból. A telítetlen zsírsavtartalmat reklámozó termékeknél nem árt utánanézni, hogy milyen arányokban vannak bennük a különféle zsírsavak.

A hagyományos margarin egészségre káros hatását növeli, hogy fő alkotóeleme a napraforgó ipari, nagytömegű termesztése miatt, az egyik leginkább vegyszerezett mezőgazdasági növény. Mindenki látott már az út mellett olyan napraforgótáblát, amelyen mintha tűzvész söpört volna végig. Ez az érésgyorsító vegyszernek köszönhető, ami a magok beérését gyorsítja, a lágy növényi részeket pedig teljesen kiégeti.

Mi a VitaminSziget oldalán olvastuk.

A "szívbarát" margarin?

Mindenek előtt is a koleszterin nem egy ártalmas anyag, hanem az anyagcserének egyik pillére, amely nélkül emberi élet nem létezhet. Másodszor, az ételben előforduló koleszterin nem tud a vérkeringésbe belekerülni, mert azt kizárólag a máj szabályozza. A máj a vérkoleszterint ártalmas anyagok leküzdésére emeli fel, ha azok a szervezetbe kerülnek.

Az irónia ott van, hogy jóllehet a margarin nem tartalmaz koleszterint, de ha ez a szervezetbe kerül, a máj védekezésképpen fel fogja emelni a vér koleszterin tartalmát, tekintve, hogy a margarin egy ártalmas vegyi anyag. Ahhoz, hogy a margarin mibenlétével tisztába kerüljünk, szükséges annak az előállításával megismerkedni.

A margarint a legolcsóbb olajból állítják elő, tekintve, hogy abból a szappanfőzéshez hasonlóan mindent kilúgozunk. Hátra marad egy természetellenes anyag mely, elveszítette az elektromos töltését, és Transfetti Acid néven ismeretes. Hogy megsűrűsödjön, és ne tudjon megromlani, félig hidrogénezik, majd különböző vegyi ízesítők és színesítők hozzáadásával a vajhoz hasonlóvá teszik. Így készül a margarin, ami végül is egy élelmiszernek álcázott vegyi termék.

A margarin négyféle képen árt a szervezetnek:

1. Ahol az elektromos töltés nélküli margarin a szervezetbe kerül, ott leállítja az anyagcserét, és pangást okoz, így a legkülönbözőbb szervi problémák állhatnak elő. Ekkor a máj védekezésképpen felemeli a vér koleszterin tartalmát, hogy azzal a margarin káros hatását csökkentse.

2. Mivel a margarinnak nincsen elektromos töltése, ha az a koszorúérbe kerül, azt az érfal visszalöki, mivel nem tudja felismerni és a margarin ott helyben le fog rakodni.

3. A margarin felborítja a superhormonok egyensúlyát, ennek következtében a Prostaglandin 2 és a Thromboxan 2 kerülnek túlsúlyba. Az előbbi érszűkületet, a másik pedig vércsomósodást fog előidézni, ami előrehaladott érelmeszesedés esetén szívinfarktust okozhat. A margarin tehát nem annyira szívbarát, mint ahogy azt hirdetik.

4. Végül még a margarin kémiai rákokozó is lehet, ha az immunrendszer le van gyengülve 70% alá. Ezt Joanna Budwig Nobel díjas német biokémikus fedezte fel a múlt század végén.

Meglehetősen ironikus, hogy a margarint azzal hirdetik, hogy nem tartalmaz koleszterint, aminek még akkor sem lenne jelentősége, ha azzal a margarin telítve lenne. A máj viszont védekezés képen fel fogja emelni a vér koleszterin tartalmát, hogy a margarin káros hatásai ellen védekezzen. Ha valaki a konyhában letenne a földre egy kis margarint, ahol egerek vannak, csodálkozva fogja tapasztalni, hogy azok nem nyúlnak hozzá, mert érzékelik, hogy az nem étel. Felejtsük hát el a margarint, még ha az olcsóbb is mint a vaj, és fogyasszunk vajat. Ezzel tartozunk az egészségüknek.

Dr Litsek Ákos

Ezt is a VitaminSziget oldalán olvastuk

Veszélyesek a margarinok!

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) döntése alapján az élelmiszereken a gyártó cég köteles feltüntetni az adott termék transz-zsír összetevőit. Azonban sokan talán így sem tudunk eligazodni az egészséges táplálkozás útvesztőiben. Nézzük tehát, mik is pontosan a transz- zsírok, hogyan keletkeznek és károsak-e egészségünkre.

A transz- zsírok mesterségesen előállított, folyékony olajból készült, szilárd zsírok. Az előállítás folyamatát nevezzük hidrogenizációnak. Ennek során a folyékony növényi olajokhoz hidrogén atomokat adnak, s így azok szilárd zsírokká, transz-zsírokká alakulnak.

Gondoljunk csak a margarinra.

Mivel a hidrogenizáció által nő az adott termék eltarthatósági ideje és segíti aromájának megőrzését, ezért a növényi zsiradékok, a margarin, sós kekszek, gabonapelyhek, cukorkák, pékáruk, sütemények, chips-ek, salátaöntetek, sültek és más készételek készítése is transz- zsírok használatával történik.

A transz-zsírok természetes körülmények közt kis mennyiségben megtalálhatóak a marha, disznó, bárány húsokban, vajban és a tejben. Azonban a legtöbb transz-zsír a mesterségesen, hidrogenizáció útján előállított fajtából jut szervezetünkbe.

Mint már korábban említettük, a transz-zsírok térnyerése a koleszterin, az állati eredetű zsírok elleni küzdelem kapcsán terjedt el. Az állati eredetű zsírok, az artériákra károsak, azok beszűkülését okozzák. Megtalálhatóak különböző húsokban és a vajban is, mely tejzsírt tartalmaz. Azonban a gyártók is hamar felfedezték, hogy a transz-zsírokkal előállított termékek jóval tovább eltarthatók, mint vajjal készült társaik. Ennek eredményeképpen napjainkban az áruházak polcain található élelmiszerek 40 százaléka transz-zsír felhasználásával készült.

Az állati zsírok üldöztetése az 90-es években látszott oldódni, amikor is kísérletek támasztották alá, hogy a transz-zsírok sem kevésbé ártalmatlanok, mint állati eredetű társaik. A szervezetbe jutva a természetes állapotában folyékony növényi olajok hatása ugyanis szilárd halmazállapotban, vagyis transz-zsírként a vajjal azonos.

Megdöbbentő módon a transz- zsírok az állati, vagy telített zsírokhoz hasonlóan szintén hozzájárulnak az artériák beszűküléséhez. Az elzáródott artériák olyan súlyos betegségeket idézhetnek elő, mint a szívinfarktus, vagy a stroke.

Működésüket tekintve a transz-zsírok megemelik a szervezetben lévő LDL, vagyis káros koleszterin szintet, mely az artériák falán megjelenő zsíros lerakódások képződésében játszik szerepet. Minden kísérleti, vizsgálati eredmény egyértelműen azt mutatja, hogy a transz-zsírok kitartóan, nagy mennyiségben képesek az LDL koleszterin szint emelésére.

És ezt is a VitaminSzigeten olvastuk

Mik azok a transzzsírsavak?

Ennek az eredeti eljárásnak a változata az ún. "könnyű hidrogenizálás" vagy "részleges hidrogenizálás", melyet manapság sok olaj és margarin előállításakor használnak, ugyanis nem annyira kemény zsírt eredményez. Sajnos ez az eljárás az olajak omega-3 és omega-6 összetevőit mesterséges "álzsírrá" alakítja, mely már nem tudja betölteni azt az élettani funkciót, amelyet az alapvető zsírsavak.

Ezek az ún. transzzsírsavak, melyek nemcsak a különböző olajakban és margarinokban találhatóak, hanem abban a több száz vagy ezer ételben is, amelyet az élelmiszeripar ezek felhasználásával készít.

A transzzsírsavak igen alattomosak, ugyanis eléggé hasonlítanak az alapvető zsírsavakra ahhoz, hogy sejtmembránjaink szívesen befogadják őket. Ha azonban egyszer már a szöveteink részévé válnak, nem tudják azt a funkciót betölteni, amit az omega-3 és az omega-6 zsírsavak. Minél több transzzsírsavat eszünk, annál nagyobb lesz a hiány az omega-3 olajból.

Amikor az élelmiszeripar rákényszerült, hogy az állati zsírok helyett a "szívbarát" többszörösen telítetlen olajokat használjon, a kereskedelemben kapható élelmiszerek transzzsírsav-tartalma az egekig ugrott. Az élelmes élelmiszeripar ugyanis azt találta ki, hogy félig hidrogénezett olajokra tért át annak érdekében, hogy termékeinek ugyanaz a ropogós, omlós állaga maradjon, mint amit az állati zsírok és a kókuszolaj biztosítottak. Még a csecsemőknek készített babapiskóták is félig hidrogénezett zsírt tartalmaznak.

Ezt is a VitaminSzigeten olvastuk

GYAKORI KÉRDÉSEK A TRANSZ-ZSÍRSAVAKRÓL

Az alábbiakban hasznos információkat találhatnak a transz-zsírsavakról.

Veszélyesek-e a transz-zsírsavak?

Igen, azok a transz-zsírsavak, melyek az élelmiszeripari feldolgozás során keletkeznek, kedvezőtlen hatással lehetnek az egészségre.

Mik azok a transz-zsírsavak?

A transz-zsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkező vegyületek, melyek a telítetlen zsírsavakból keletkeznek. A növényi olajok (napraforgó, szója, repce), az állati eredetű zsiradékoktól eltérően jelentős mennyiségben tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírsavakat, ezért az olajok szobahőmérsékleten folyékonyak.

Hogyan keletkeznek a transz-zsírsavak?

A transz-zsírsavak nagy része a hidrogénezés során keletkezik, kisebb mennyiség képződik az olajokban történő sütés során. Kérődző állatok (szarvasmarha, kecske, juh) tejében és húsában is megtalálhatók bizonyos típusú transz-zsírsavak, melyek a takarmányok baktériumok segítségével történő lebontása során keletkeznek.

Miért hidrogénezik a növényi olajokat?

A hidrogénezés célja, hogy az olajok bizonyos tulajdonságait megváltoztassák. Az eljárás hatására a zsiradék hasonló lesz az állati zsírokhoz, vagyis szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú lesz, kevésbé lesz hajlamos az avasodásra, eltarthatósági ideje meghosszabbodik. Ezekben a zsiradékokban az ételek ropogósabbra sülnek, ha pedig például sütemények előállítására használják fel, akkor könnyebben kezelhetők az ételkészítés során.

Szándékosan teszik-e hozzá az élelmiszerekhez? Miért vannak jelen az élelmiszerekben?

A transz-zsírsavakat nem szándékosan teszik hozzá az élelmiszerekhez, hanem a technológia során keletkeznek. Ugyanakkor ma már létezik olyan technológiai eljárás is,melynek alkalmazása során nem, vagy nagyon kismértékben keletkeznek ezek avegyületek.

Miért károsak a transz-zsírsavak?

Tudományos vizsgálatok adatai szerint 2 energia %-nak megfelelő, azaz kb. 5 g/nap transz-zsírsav bevitel 25%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ez, a telített zsírsavakhoz viszonyítva, grammonként 4-5-ször nagyobb kockázatot jelent. A transz-zsírsavak befolyásolják a szervezet koleszterin-háztartását, így emelik a szérumban a rossz (LDL) koleszterin-szintet, és csökkentik a jó (HDL) koleszterin szintjét. Ez az oka annak, hogy a transz-zsírsavaknak szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Csak káros transz-zsírsavak vannak?

Jelenlegi ismereteink szerint a kérődző állatok tejében és húsában található transzzsírsavak nem növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ráadásul arányuk az élelmiszer teljes zsírtartalmára vonatkoztatva sokkal kisebb, mint az ipari feldolgozás során keletkező transz-zsírsavak aránya az ipari zsiradékokban. Jelenlegi ismereteink szerint tej és tejtermékből, húsokból származó transz-zsírsavak nem befolyásolják számottevően a szérumban a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterin mennyiségét, és egymáshoz viszonyított arányukat.

Milyen élelmiszerekben találhatók meg a transz-zsírsavak?

Transz-zsírsavak elsősorban az ún. hidrogénezett, vagy részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékokban, ill. az ezekkel készült élelmiszerekben találhatók. Így tehát előfordulnak a

• (gyors)éttermekben megvásárolható, zsiradékban sütött ételekben (hasábburgonya, sült csirke, stb.),

• a nagy zsírtartalmú édesipari termékekben (kakaós tejmassza, krémmel töltött kekszek, gofri, nápolyi jellegű édességek),

• bizonyos típusú margarinokban (bár ez már napjainkban nem jellemző, mert a margaringyártók újfajta technológiát alkalmaznak)

• levesporokban, por alakú mártásokban, szószokban

• vajízű pattogatott kukoricában

• kisebb arányban egyéb élelmiszerekben

Valóban igaz, hogy Magyarországon a káros anyagok nagyobb arányban fordulnak elő a gyorséttermi ételekben, mint más nyugati országokban?

Erre vonatkozóan egy dán vizsgálat készült 2005-ben. Ebben a vizsgálatban nem csak a gyorséttermi ételek, hanem egyéb élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát is elemezték. A gyorsétterem láncok közül azonban mindössze kettőnél vettek mintát a kutatók. Az egyik cégtől származó ételek esetében valóban a magyar éttermekből származóak tartalmazták a legnagyobb transz-zsírsav mennyiséget, de a másik hálózat esetében a sor közepén vannak a hazai mintákból származó adatok. Érdekes módon például a kekszek, nápolyi jellegű édességek esetében a cseh, lengyel és amerikai mintákban mért értékek nagyobbak voltak, mint a hazánkban vásárolt élelmiszerekben. Ugyancsak sokkal nagyobb transz-zsírsav tartalma volt a spanyol, cseh, amerikai, kanadai, francia, német, vagy portugál „vajízű”, otthon elkészíthető pattogatott kukoricának. A vizsgálat során azt is kiszámolták a kutatók, hogy ha valaki a legnagyobb transz-zsírsav tartalmú gyorséttermi ételből (sült burgonya, sült csirke) a kekszből és pattogatott kukoricából egy-egy adagot elfogyaszt, ez mennyi transz-zsírsavat jelent. Ez valójában azt mutatja, hogy mekkora lenne a legnagyobb elfogyasztott transz-zsírsav mennyiség. Sajnos a számolás végeredménye szerint Magyarország állt ez első helyen, elsősorban azért, mert abban a bizonyos gyorsétteremben a magyar sült krumpliban és sült csirkében volt a legtöbb transz-zsírsav.

Mennyi transz-zsírsav fogyasztható el különösebb kockázat nélkül?

A tudományos vizsgálatok szerint a napi 1 g alatti transz-zsírsav bevitel már nem jelent számottevő kockázatot.

Mennyi a magyar lakosság transz-zsírsav bevitele?

Az OÉTI által 2003-2004-ben elvégzett lakossági táplálkozási felmérés adatai alapján, átlagosan 2-3 g körüli transz-szírsavat fogyasztunk naponta. Fontos hangsúlyozni, hogy akik gyakran járnak gyorséttermekbe és ott nagy zsírtartalmú élelmiszereket (sült krumpli, sült csirke) fogyasztanak, és akik sokszor esznek töltelékes süteményeket, kekszeket, akár napi 20-25 g-ot is bejuttatnak szervezetükbe.

Mekkora a gyorséttermekben használt sütőolaj elfogadható transz-zsírsav tartalma?

Irodalmi adatok arra utalnak, hogy megfelelően megválasztott technológiai eljárásokkal a sütésre használt zsiradékok transz-zsírsav tartalmát akár 0,5%-ra is le lehet csökkenteni, ill. olyan zsiradék is használható, mely egyáltalán nem tartalmaz ilyen zsírsavakat. Táplálkozás-élettani szempontból az 1-2 % alatti transz-zsírsav tartalom kedvező lenne.

Milyen szabályozás van Magyarországon a transz-zsírsavakat illetően?

Jelenleg hazánkban nincs előírás, mely szabályozná a forgalomba kerülő élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát. A 2004-ben kiadott hazai táplálkozási ajánlások között szerepel, hogy a transz-zsírsavak aránya az elfogyasztott élelmiszerben ne legyen nagyobb, mint 1 energia %, vagyis a napi élelmiszerfogyasztásunkból származó energiának csak 1%-át adhatja a transz-zsírsav. Ez mintegy 1-2 g zsírsavat jelent naponta. Természetesen ez a lakosság számára nehezen értelmezhető üzenet, de a fogyasztók sokat tehetnének annak érdekében, hogy csökkentsék a transz-zsírsav bevitelüket. Elsősorban kerülniük kellene a nagy zsírtartalmú késztermékek fogyasztását, a gyorséttermek gyakori látogatását, így biztosan elősegíthető lenne a transz-zsírsav bevitel csökkenése.

Mit tehetnek az ipari zsiradékot felhasználó helyek (éttermek, cukrászdák)?

A sütő-, vagy élelmiszeripari zsiradékokat felhasználó vállalkozások, legyenek akár nagy, akár kisvállalkozások, a fogyasztók egészségének védelme és saját jó hírnevük megőrzése érdekében, megtehetik, saját elhatározásukból, hogy csak olyan zsiradékot használnak fel, melynek transz-zsírsav tartalma a gyártó igazolása alapján például a 2% alatt van a zsírtartalomra vetítve.

Hogyan áll Magyarország a szomszéd országokhoz képest?

A helyzet Magyarországon hasonló, mint a környező országokban. Valójában nem csak az a baj, hogy vannak nagy transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek a piacon, hanem az is, hogy ezek az élelmiszerek más szempontból sem tekinthetők egészségesnek (nagy zsír-, energia- és telített zsírsavtartalom), és ennek ellenére a lakosság sokat fogyaszt belőlük.

Csökkenthető-e a transz-zsírsav bevitel?

Igen, a transz-zsírsav bevitel csökkenthető! Egyrészt a gyártók korlátozhatják saját magukat, vagyis elhatározzák és be is tartják, hogy csak olyan sütőzsiradékot fognak ezután felhasználni, amiben például 2 %-nál kevesebb transz-zsírsav van. Úgy tudjuk, hogy számos cég erre ígéretet is tett. Másrészt pedig a fogyasztók is korlátozhatják saját magukat a táplálkozási szokásaikra vonatkozóan, azaz a ritkábban látogatják a gyorséttermeket, és kevesebb süteményt, kekszet, nagy zsírtartalmú élelmiszereket fogyasztanak. Moziban, vagy a TV előtt ülve nem vajas pattogatott kukoricát, hanem friss, idei sárgarépát, vagy karalábét ropogtatnak.

Van-e kötelező előírás arra vonatkozóan, hogy az élelmiszerek címkéjén a transz-zsírsav tartalom megjelenjen?

Jelenleg hazánkban nincs erre vonatkozó, kötelező előírás. Az élelmiszerek tápértékjelölésére vonatkozó érvényben lévő szabályozás nem tiltja a transz-zsírsav tartalom feltüntetését, ekkor azonban más összetevőket (pl. energia-, fehérje- és szénhidráttartalom, zsírsav-összetétel, só) is fel kell tüntetni a csomagoláson. Az európai uniós jogrend nem teszi azt lehetővé, hogy Magyarország szigorúbb rendelkezést vezessen be az élelmiszerek tápértékjelölésére vonatkozóan, mint az a vonatkozó közösségi jogszabályban meg van határozva, ezért magyar jogszabály nem rendelheti el a transz-zsírsavak kötelező megjelenítését a címkén.

Kötelezhetők-e a gyorséttermek arra, hogy más sütőolajat használjanak?

Olyan jogszabály nem hozható, mely kizárólag a gyorséttermekben korlátozná a zsiradékok transz-zsírsav tartalmát. Megalkotható olyan jogszabály, mely előírná, hogy mennyi transz-zsírsav lehet a sütőzsiradékokban. Azonban az Európai Unió tagjaként, hazánknak ezt a rendeletet valamennyi tagállammal egyeztetni kell és csak akkor vezethető be, ha mindenki egyetért vele. Dánia például 2004-ben saját területén rendeletben írta elő, hogy csak a 2%-nál kisebb transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek kerülhetnek forgalomba. Ezzel a rendelkezéssel néhány év alatt sikerült elérniük, hogy a napi transz-zsírsav bevitel 1 g-ra csökkent, míg a 2001-ben elvégzett becslések szerint a lakosság egyes csoportjainál, akik hetente többször is látogatták a gyorséttermeket, a bevitel elérhette az 5 g-ot, de a rendszeres fogyasztók esetében akár a 20-30 g-ot is.

Mit kenjek a kenyeremre? Vajat, disznózsírt, margarint?

A margarinok olyan kenhető zsiradékok, melyek alapanyagául többségében növényi olajok szolgálnak, de megfelelő technológiával a többszörösen telítetlen kötések nagy része telítődik. A margarinokban, fajtától függően, kisebb-nagyobb mennyiségben víz, és adalékanyagok (emulgeálószerek, antioxidánsok, színezékek, esetleg vitaminok) is jelen vannak. A jelenleg hazákban kapható étkezési, kenésre használt margarinok számottevő részében már nincs, vagy csak minimális mennyiségben van jelen transz-zsírsav. Kenyérkenésre, szendvicsekhez használhatók a margarinok, érdemes a vitaminokkal kiegészített változatokat fogyasztani. Az állati eredetű zsírok (disznózsír, kacsazsír) jelentős mennyiségben tartalmaznak telített zsírsavakat, melyek közismerten kedvezőtlenül befolyásolják a vér koleszterin-szintjét. Ezért e zsiradékok fogyasztását minimális mennyiségre célszerű leszorítani, többek között azért is, mert a húsok és húskészítmények is már számottevő mennyiségben tartalmazhatják ezeket a zsírsavakat. vaj tükrözi a tej zsírsav-összetételét, hiszen nem más, mint szeparált (a tej többi összetevőjétől elválasztott) tejzsír, ezért viszonylag nagy arányban fordulnak elő benne telített zsírsavak. Azt azonban tudnunk kell, hogy a vaj zsírsav-összetételét agymértékben befolyásolja az állat által elfogyasztott takarmány minősége. A vaj további hátránya, hogy koleszterint is tartalmaz, előnye viszont, hogy vitaminforrás lehet a jelentős mennyiségű A-vitamin jelenléte miatt. Vajból a heti néhány alkalommal történő fogyasztás kenyérre kenve, szendvicsben nem jelent problémát. lényeg a változatosság, és a túlzások elkerülése. Az a legjobb, ha általában kevés zsiradékot használunk, kenyér kenésre és főzésre egyaránt.

Mire figyeljek, ha fel van írva a termék címkéjére a transz-zsírsav tartalom? Mekkora érték esetén vegyem meg a terméket?

Az lenne a legideálisabb, ha az lenne a terméken, hogy nem tartalmaz transz-zsírsavat. Ilyen felirattal azonban valószínűleg még egy ideig nem fog találkozni a vásárló. Ha a transz-zsírsav tartalom kisebb, mint 1% (a zsírtartalomra vetítve), akkor ez a termék már nyugodtan fogyasztható.

Forrás: ANTSZ

Veszélyes anyag az élelmiszerekben korlátozás nélkül - Szívgyógyászok szerint évente ezer ember halálát okozzák a transz-zsírsavak

A szólás szabadsága - 2007. május 21.

A műsorvezető Baló György: Mit eszünk? Európában és Amerikában már botrány van belőle, nálunk még nem kötelező a fogyasztókkal közölni, hogy milyen mennyiségű veszélyesnek tartott zsírsav van az élelmiszerekben. Ha kevesebb lenne, szívgyógyászok szerint évente ezer emberrel kevesebb halna meg szív- és érrendszeri betegségekben. Megmutatjuk, mivel van a baj.

Martos Éva az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója és Nagy András kardiológus lesz a vendégünk.

Akarjuk vagy nem, hozzá kell szoknunk, hogy élelmiszereink veszélyes anyagokat is tartalmaznak. De mit és mennyit? Figyelnünk kell. A tudomány folyamatosan újabb és újabb közellenségeket azonosít. Mostanában éppen a transz-zsírsav nevű zsírt, amely hidrogénnal kezelt és ettől megszilárduló növényi olajokban keletkezik. Ezt elsősorban gyorséttermekben és süteménygyárakban használják, meg mirelit termékeknél, de jóval kisebb mennyiségben a háztartási margarinban is akad belőle. A transz-zsírsav arányát a világon sokfelé szigorúan korlátozzák. Nálunk nem. Nálunk nem kell mérni, nem kell a fogyasztót tájékoztatni és nincs korlátozás. Ez egyes szakértők szerint évi ezer halál oka is lehet Magyarországon. Gyergyói Zsolt (R) keresi a transz-zsírsavat és megtalálja.

Bejátszás:

R.: - Ha Magyarországon valaki egy gyorsétteremben megeszik egy nagy adag sült krumplit csirkehússal, majd egy kis édességet vesz magához és levezet egy adag popcornnal, az hússzor több transz-zsírsavat visz a szervezetében, mintha ugyanezt Dániában teszi. Hogy mi is az a transz-zsír? Évtizedekig állították a szakemberek, hogy a disznózsírnál vagy a vajnál sokkal egészségesebb a margarin, hiszen növényi eredetű olajokból áll, így nincsenek benne telített zsírsavak. Tehát nem emeli az úgynevezett rossz koleszterinszintet, azaz nem okoz koszorúér-elzáródást, szívinfarktust vagy stroke-ot. Ma viszont már azt állítják, hogy a hidrogénezéssel keményített növényi olajok még veszélyesebbek az érrendszerre mint a zsír vagy a vaj. A legfrissebb kutatási eredmények szerint ezekben úgynevezett transz-zsírsavak keletkeznek, amelyek amellett, hogy emelik a rossz koleszterinszintet, csökkentik a jóét. Emiatt döntöttek úgy a dánok még 2004-ben, hogy 2 %-ban maximálják az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát. Rajtuk kívül egyetlen európai ország sem vezetett be hasonló intézkedést, az eredmény meg is látszik. Egy tavaly megjelent nemzetközi felmérés a magyarországi gyorséttermekben használt sütőolajokban és az édesipari termékekben magas transz-zsírsav értékeket talált. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Magyar Nemzeti Szív Alapítvány ezért egy felhívást fogalmazott meg. Ebben többek között azt kérik a kormánytól, hogy tegye kötelezővé a transz-zsírsavszint feltüntetését a különböző termékeken.

Dömölki Lívia élelmiszerszakértő, OFF: - Ez egy fontos információ, mert lehet, hogy a fogyasztó nem fogja tudni pontosan, hogy kémiailag hogy néz ki egy transz-zsírsav, de az biztos, hogy meg tudja jegyezni, hogy a transz-zsírsavtól a rossz koleszterinszintje emelkedik. Tehát nyilvánvalóan kerülni fogja ezeket a termékeket.

R.: - A már előbb említett felmérés a vizsgált gyorséttermek közül a magyarországi Kentucky Fry Chickenben találta a legmagasabb transz-zsírsav arányt. A cég marketing igazgatójától megtudtuk, hogy azóta is ugyanolyan olajban sütik a krumplit és a csirkehúst, de már tesztelnek egy 2 %-nál is alacsonyabb transz-zsírsavtartalmú olajat, ami, ha beválik, egy-két hónapon belül leválthatja a régit. A 2005-ös felmérésben szintén rosszul szereplő McDonaldsnél már hónapokkal ezelőtt megkezdték a csökkentést.

Cselényi Tibor minőségbiztosítási vezető, McDonalds Kft.: - A jelenlegi 5 % alatti transz-zsírsav tartalmú sütőolajunkat 2007. októberétől minden éttermünkben lecseréljük. A jelenleg elérhető, legkorszerűbb legalacsonyabb 2 % alatti transz-zsírsav tartalmú sütőolajra. Ez vendégeink számára azt jelenti, hogy az olajban sült termékeink közül például a sült burgonya, ami a legnagyobb mértékben veszi fel az olajat is, egy adagra számítva jóval alatta marad az eddig megjelent legszigorúbb határértékeknek, azaz nem haladhatja meg a 0,5 grammot.

R.: - Ezzel együtt a szintén káros telített zsírok arányát is alacsonyan tartják. Egyes magyar édesipari termékek is leszerepeltek a transz-zsír vizsgán. Például a sós kekszek, a gabonapelyhek, a cukorkák, többféle pékáru, sütemény, chips és készétel. Ezeket ilyen ipari margarinnal készítik. Így a termékek sokkal tovább elállnak, mintha vajjal készültek volna, ráadásul a növényi olaj olcsóbb is, mint az állati zsiradék. Az ipari margarinokban viszont a hevítés és a hidrogénezés hatására akár 10-12 % is lehet a transz-zsírsavak aránya. Az otthon használt például a kenyérre kent margarinra ez nem igaz. Ezeket már nem hidrogénezéssel keményítik. Azért ezekben is van 1-2 %-nyi transz-zsírsav. Hogy pontosan mennyi, azt nem lehet tudni, ugyanis általában nincs ráírva. Margarinokat és olyan termékeket, amelyekben keményített olajok vannak, a nagy áruházláncok is forgalmaznak. Saját márkanév alatt is. A fogyasztóvédelmi egyesület felhívása így nekik is szól.

Hardy Mihály szóvivő, Tesco: - A mi áruházláncunknál már korábban a beszállítóktól kértük, hogy lehetőség szerint csökkentsék vagy vigyék 1 % körüli mértékre a transz-zsírsavak százalékát, arányát egy-egy terméken belül. Ez elsősorban természetesen a saját márkás termékekre vonatkozik. Tehát például ennek a margarinnak a gyártója adott nekünk egy írásos igazolást még mielőtt megkötöttük a szerződést, amely azt jelenti, hogy a transz-zsírsav tartalom nem haladja meg a termékben az 1 %-ot.

R.: - A legtöbb érintett tehát elindult vagy el fog indulni a csökkentés irányába. Az édesiparban és a sütőiparban használt margarin gyártóinak képviselője szerint viszont a transz-zsírsav kérdés eltúlzott.

Boródi Attila ügyvezető elnök, ÉFOSZ: - A transz-zsírsavaknak a hatása a telített zsírsavak hatásával az ..vagy ahhoz rendkívül hasonló, ez gyakorlatilag azt jelenti, az állati zsiradékok tulajdonságaihoz. De ezeknek nincs olyan hatása, amelytől itten sokkos állapotban, vagy izgalmi állapotba kéne kerülni.

R.: - Boródi Attila szerint a napi összes zsiradék bevitelben a transz-zsírsavak részaránya jelentéktelen. Emiatt felesleges lenne újabb apróbetűvel bővíteni az egyébként is alig olvasható listát a termékeken.

Bejátszás vége.

Baló György: - A téma egészében sokkal nagyobb, mint amekkorának látszik. Vendégünk Martos Éva az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója, jó estét kívánok.

Martos Éva: - Jó estét kívánok.

Baló György: - És Nagy András a kardiológus, a Magyar Nemzeti Szív Alapítvány elnöke. Jó estét kívánok. Kezdjük a végén. Doktor úr Önök ezt komolyan mondják, hogy ezer életet meg lehetne menteni évente Magyarországon?

Nagy András: - Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon konzervatív becslés.

Baló György: - Csak transz-zsírsavról beszélek.

Nagy András: - Semmiképpen nem akartunk túllőni a célon. Közelítsék meg onnan a problémát, hogy Magyarországon minden második halálesetet szív- és érrendszeri betegség

Baló György: - 51 %, igen.

Nagy András: - Nőknél, férfiaknál eltérő arányban. Ebben az 50 %-on belül a döntő többség az szívnfarktus okozta halálozás. Ez évente 20-25 ezer embert jelent. 20-25 ezer szívinfarktust jelent. Ezeknek körülbelül harmada meghal. Na most amiből az ezer megmenthető életév kijön, óvatos becslések szerint is a Harvard egyetem felmérései szerint, hogyha teljesen eliminálni lehetne a transz-zsírokat az élelmiszerekből, márpedig ez abszolút elképzelhető.

Baló György: - Teljesen?

Nagy András: - Hiszen ez egy mesterségesen hozzáadott anyag. Ötven évvel ezelőtt transz-zsírt nem alkalmazott az élelmiszeripar. Ez az utóbbi fél évszázadnak a terméke. Tehát hogyha nincsen transz zsír az elfogyasztott élelmiszerekben, csak és minimálisan jelenlévő természetes anyag, ez elhanyagolható mennyiségű.

Baló György: - Tehát akkor, ha

Nagy András: - Ebben az esetben minimum 20 %-os halálozáscsökkenés várható.

Baló György: - De ebből számították ki ezt az ezer?

Nagy András: - Ebből számítottuk ki. De ez a 20 % ez egy minimumérték. Az idén...

Baló György: - Bocsásson meg, csak azért mert nagyon-nagyon erős a szám. Tehát dohányozhatnánk ennyit, mozoghatnánk ilyen keveset, ehetnénk, amit eszünk, mínusz transz zsírsav, ezerrel többen élnénk.

Nagy András: - Én azt gondolom, a fő üzenet ebben az, hogy ez egy brutális szám, rendkívül sokan halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben. Ebben a teremben minden második ember várhatólag ebben végzi be.

Baló György: - Már ebben a stúdióban?

Nagy András: - Ebben a stúdióban is. Minden családban előfordul.

Baló György: - Ne ijesztgessen, mindjárt összeesnek a kollegák és nem fognak látni minket.

Nagy András: - Ehhez képest nagyon kevéssé foglalkozunk a problémával és tesszük meg azokat az elkerülhető és egyszerű lépéseket, amik szükségesek.

Baló György: - Miért ilyen kevéssé foglalkoznak ezzel?

Martos Éva: - Én azt gondolom, hogy egyre többet foglalkozunk vele mégis csak. Beszéltünk itt az előbb, vagy szó volt arról, hogy ezer életet lehetne megmenteni. Ha megfelelő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt ennénk, nem dohányoznánk, mérsékelten alkoholt fogyasztanánk, akkor 80 %-a a szív- és érrendszeri betegségnek elkerülhető lenne.

Baló György: - Ez teljesen világos. De itt most azonosítódott valami, ami ellen a nyugati világban elég erőteljesen föllépnek. Amerikától Dániáig. Mi miért nem?

Martos Éva: - Én azt tudom erre mondani, hogy a táplálkozástudományi szakemberek felhívják erre szakmai körökben a figyelmet, szerepel a táplálkozási ajánlásokban évek óta, hogy a transz zsírsavra oda kell figyelni. Kevesebb, mint 1 % bevitel az, ami a célszerű és a táplálkozási ajánlások, amit közvetítünk a lakosság és a szakma felé, azok betartása esetén a transz zsírsav bevitel minimális lenne.

Baló György: - Bocsásson meg, miért nem kezdeményezik, hogy mérjék, hogy korlátozzák és hogy ráírják ezt a hármat úgy hirtelen?

Martos Éva: - Nézze, az OJT az egy szakmai háttér intézmény. Mi javaslatot tehetünk.

Baló György: - Tettek?

Martos Éva: - A táplálkozási ajánlásaikban benne vannak a javaslatok.

Baló György: - De hivatalos javaslatot tettek mondjuk a miniszternek, a kormánynak, valakinek, hogy ezzel foglalkozni kéne?

Martos Éva: - Hivatalos javaslatot annyiban az EU tett hogy azt mondjam, hogy a július 1-től egy olyan tápérték ajánlás lesz majd kötelező, amibe a transz zsírsavak is feltűntethetők.

Baló György: - Válaszoltak az Önök felhívására bárki is, felhívták a kormány, felhívták a fővárost?

Nagy András: - Nem válaszoltak. Nem rövid időn belül ... ennek az ügynek a megoldását. Dániában 2003-ban léptették életbe ezt a rendelkezést. Az Egyesült Államokban 2006. január 1-től érvényes az a részletes élelmiszercímke, honlapunkon is bemutatjuk, hogy mennyiben segítőbb a fogyasztónak, mint a jelenlegi csak szimpla felsorolást tartalmazó lista.

Baló György: - Tehát fel kell írni az Egyesült Államok. Csak azt rendelték el, hogy fel kell írni, mérni kell, be kell mutatni, valamint például New York város összes éttermeiből száműzték.

Nagy András: - Valamint Philadelphia, valamint Chicago, Massachussets államban folyamatban van, valamint Ausztrália. Egy sor országban, ahol sokkal jobb a helyzet, mint Magyarországon.

Baló György: - Szóval az a helyzet, hogy Ön most valószínűleg el fogja mondani, hogy nem vagyunk elég tudatos fogyasztók, meg nem törődünk eleget az egészségünkkel, én meg azt fogom Önnek mondani, hogy sokkal-sokkal erősebb és hogy mondjam csak inkább mindenkit elérő tájékoztatás kéne mindenről.

Martos Éva: - Ezzel teljesen egyetértek. Most direkt a műsor előtt megnéztem egy ilyen címkét, ami egy ideális nem mondok márkát, egy ideális minden szempontból információt tartalmazó termék. 40 darab sort tartalmazott, amibe rajta volt a transz zsírsav is.

Baló György: - Meg tudnának állapodni a szakmával szerintem mondjuk kardiológusokkal, meg az orvosokkal, hogy mik a legfontosabb információk. Amerikai termékek nem tartalmaznak ennyit.

Martos Éva: - Láttam én is, hogy hány sor van rajta. Nagyon fontos, hogy a fogyasztó értse is, tehát nemcsak a címkén múlik. A címkén nagyon sok múlik, az iparon, az élelmiszergyártókon nagyon sok múlik, ez egy nagyon sokszereplős játék.

Baló György: - Hát igen, de bele kéne kapcsolódnunk ebbe a játékba.

Martos Éva: - Én azt gondolom, hogy belekapcsolódtunk azért azt nem lehet mondani, hogy nem, hiszen az összes üzlet most kezdődött nem olyan régóta jelent meg ez a felhívás, és az összes üzenet arról szól, hogy miből kell kevesebbet fogyasztani és miből kell többet.

Baló György: - Ön mit tenne azért, hogy tudatosabb fogyasztók legyünk? Mondjuk a Német Szövetségi Köztársaság kormánya múlt héten országos kormánykampányt indított főleg a gyerekek, de úgy egyébként is általában az elhízás ellen. Nálunk nem hiányoznának ilyesmik?

Nagy András: - Nézze, itt a legfontosabb kulcstényező az a kormány, hiszen a kormány rendelheti el a kötelezően, hogy ezek a címkék ezek részletesek legyenek. Nagyon jó lenne, hogyha mindenki egészségesen táplálkozzon, de legalább azok, akik szeretnének egészségesen táplálkozni, azoknak meglegyen a lehetőségük, hogy tájékozódni tudnak. Ez már egy óriási előrelépés lenne.

Baló György: - Tehát hogy magyarul, hogy rá legyen írva mindenre?

Nagy András: - Rá legyen írva mindenre. Hiszen jelenleg, hogyha valamin rajta van a transz-zsírtartalom, az kivétel nélkül csakis a legjobbak. Azok, akik már csökkentették.

Baló György: - Akik merik vállalni, hogy föl fogják hívni saját maguktól igaz? Lényegében erről van szó. És aki nem akarja vállalni, azt semmi nem kötelezi egyenlőre, hogy vállalja.

Nagy András: - Olyan intézkedéseket kell bevezetni, amik más országokban már bizonyítottak, az unióban az ötödik legrosszabb helyen vagyunk a halálozás tekintetében. Nekünk nem a sor végén kell kullognunk, hanem elől kell lépnünk.

Baló György: - Zárszó?

Martos Éva: - Én azt gondolom, hogy sok mindent tehetünk, lépegetünk, például a gyerekeknél az iskolabüfé program, ami egy rendeletbe ajánlás, az egy sikertörténet. Tehát én teljesen egyetértek, hogy a transz-zsírsavat fel kell tüntetni, a transz-zsírsavról beszélni kell.

Baló György: - És még ezer más dologról ezzel összefüggésben.

Martos Éva: - Pontosan. A telített zsírsavakról, a zöldség, gyümölcs és számos

Baló György: - Ebben nyilván a média is benne van, mert jó lenne ha lépegető eszkalátorok lennénk. Köszönjünk, hogy eljöttek, várjuk Önöket máskor is.

Ez pedig az MTV.hu oldalán olvastuk