Bár az idén már lekéstünk a meggyszezonról, de mindenképpen úgy vélem, hogy ez a rendkívül zamatos és nem túl édes gyümölcsünk figyelmet érdemel.
E kis piros gyümölcs nem mindenhol népszerű és ismert. Sok országban úgy tartják, hogy túlságosan savas és nem is lehet nyersen fogyasztani. Angliában nevezik „savanyú cseresznyének”, és „pie cherry”-nek is, vagyis pitecseresznyének, mintegy utalva arra, hogy a meggy csak sütibe sütve élvezhető. Pedig íze a nagyon savanyútól az édesig rengeteg variációban előfordul. Amikor még nagy cukorfogyasztó (szacharóz) hírében álltam, kerültem a nyers meggy fogyasztását, de az utóbbi években, szezon idején a környék összes meggyfája veszélyben volt. Igen, cseresznye, nem elírás történt… Ugyanis közeli rokona a cseresznyének vagy inkább azt mondom, hogy a két gyümölcs története szorosan egybeforrt.
A cseresznye és a meggy őshazáját Ázsiába teszik. Meg kell jegyezni, hogy az akkori vadcseresznyék még számos fajtája igen mérgező anyagokat tartalmazott. A kínaiak már 3000 évvel ezelőtt termesztették, de ismerték az ókori Egyiptomban, Görögországban és a Római Birodalomban is. Plinius írásaiban (Kr. u. 1. század) 8 féle „cseresznyefajtát” ír le, melyek között már cseresznye és meggyfélék is voltak. A római Birodalom bukását követően e gyümölcsök művelése egészen a 17. század jelentősen visszaesett, amikor is több európai ország (Anglia, Franciaország, Olaszország) újra felismerte nagyszerűségét és nemesíteni kezdte.
Kevés országban esznek annyi meggyet, mint Magyarországon. Szeretjük nyersen, aszalva, süteménybe, befőttként, stb., de lé és bor készítésére is alkalmas. Virágzás idején akár díszfának is beválik – gyönyörű látvány, szerintem… Fája jó minőségű bútorfa, levele és gyümölcskocsonyája pedig gyógyszeralapanyag. . A meggy elterjedtségét és kedvelt voltát számos helységnév pl. Meggyasszó, Meggytó, Somogymeggyes és családnév, Meggyesi, Medgyes is őrzi. A magyar gyümölcsnemesítők nagy sikere, hogy most már különböző időpontban érő, jó minőségű gyümölcsöt érlelő meggyfajták állnak a kertészkedők rendelkezésére.
A meggy hatóanyagai
Ennek a csodásan bordós csonthéjas gyümölcsnek rendkívül magas az A-vitamin tartalma (mindegy 9-szerese a cseresznyének), sok B-vitamin, kálium, kálcium, magnézium és vas is található benne.
A bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan kimagasló mennyiségben tartalmaz flavonoidokat,tehát antioxidáns vegyületet tartalmaz, melyek képesek megkötni a szervezetet károsító szabadgyököket. Hatásossága a szeder és az áfonya antioxidáns hatását közelíti meg, de valamelyest gyengébb azoknál. Ugyanakkor elég erős ahhoz, hogy védelmet nyújtson a daganatos betegségek, az érfalt károsító folyamatok, valamint az öregedéssel együtt járó degeneratív kórképek ellen, enyhíti az ízületi megbetegedés okozta fájdalmakat, ill. a fejfájást.
A meggy piros színét az antocianin festékanyagok okozzák, a környezettudatos és egészséges életmód igényének terjedésével a meggy újabb aranykorhoz közelít: textilfestéknek, ételszínezéknek és gyógyszerek védőbevonatának készítéséhez is egyre többször alkalmazzák. Ezek az antocián vegyületek tumorgátló hatással rendelkeznek. Állatkísérletekben, de emberi vastagbélrákos sejteken végzett vizsgálatokban igazolták, hogy a meggyben található anyagok bénítani képesek a rákos sejtek növekedését. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a meggy rendszeres fogyasztásával jelentősen csökkenthető a vastagbéldaganatok előfordulása, ami azért is fontos, mert a világstatisztika szerint Magyarország első helyen áll a vastagbélrákos halálozás tekintetében.
A meggyben található flavonoidok közül számos vegyület rendelkezik gyulladásgátló hatással. Kimutatták, hogy ezek a vegyületek gátolják az ún. ciklooxigenáz enzimet, mely felelős azért, hogy a gyulladásos mechanizmusokat fenntartó prosztaglandinok folyamatosan keletkezzenek. Lényegében így hatnak a gyógyszerként használt láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentő szerek is (pl. aszpirin, paracetamol). Egy-egy komolyabb edzés után, ha izomláz kínoz igyál meg egy nagy pohár meggylevelet, garantált az enyhülés – saját tapasztalat…
A benne található B-vitaminok továbbá serkentik a keményítő és a fehérje feldolgozását, felszívódását.
A meggy népgyógyászati alkalmazása
A népgyógyászatban széles körűen alkalmazzák. A meggy össze részét felhasználják gyógyító célokra. Említésre méltó vértisztító hatása, segít javítani a vérkeringést, használják az alacsony és magas vérnyomás kezelésére, a veseműködés serkentésére és a szervezetben felhalmozódó vizenyő lecsapolására. Javasolják az emésztés elősegítésére, és légzési problémákban légzéskönnyítésre. A meggy leve az egyik legjobb ellenszer a meghűléses betegségek kezelésére. Megfázáskor ajánlott napi 2-3 dl fogyasztása. A meggyszár forrázásával készített tea kiváló gyógyszer megfázásos megbetegedések ellen, csillapítja a köhögést.
Használhatjuk a szépségápolásban is, mint a legtöbb gyümölcsöt. Kiváló ápolószere a laza, élettelen, vízhiányos bőröknek, remek feszesítő és vízmegkötő hatással rendelkezik. Hogy frissé, üdévé varázsolódjon bőrünk, meggylét keverjünk össze tejföllel, 1 tojássárgájával és vigyük fel a letisztított bőrre.
Meggyes finomságok
Meggyturmix – nagyon egyszerű és ízletes

1 személyre: 1 dl kimagozott meggy, 2 dl tej, 2 ek. méz, 1 kk.
őrölt fahéj, 2 ek tejszín. Az egészet összeturmixoljuk.
Meggyes lepény
- 40 dkg liszt (ugye, mondanom sem kell, hogy teljes őrlésű tönköly)
- 10 dkg vaj
- 1 dl tejföl
- Ízlés szerint méz
- 2 tojássárgája
- Késhegynyi szódabikarbóna
- Kevés tej (ha szükséges)
- 1 kg meggy
- 2 evőkanál búzacsíra, de én általában darált diót teszek helyette, mint nagymamám… az a szerepe, hogy ne ázzon el a tészta…
A lisztet a vajjal és a tejföllel elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a mézet, a tojássárgáját, szódabikarbónát, és ha szükséges egy kis tejjel összedolgozzuk. Legalább 1 órát pihentetjük. Kettőbe vesszük, az egyik részét kinyújtjuk, és egy kisebb méretű tepsibe tesszük. Rászórjuk a diót, majd a meggyet (szoktam beletenni egy kis fahéjat, de akkor nem dió lesz a meggy és a tészta között, és ha valaki igényli, tehet hozzá mézet is). Ismét megszórjuk egy kis dióval, letakarjuk a tészta másik felével. Villával megszurkáljuk és megsütjük.
És ha további édes ízre vágyunk, a Boszorkánykonyhában érdemes megkeresni az Ani néni meggyes sütije c. receptet...
Felhasznált irodalom:
Dr. Gáspár Róbert: Éltető és gyógyító táplálékok
Temesvári Gabriella: Szép Ezüstkor – Fiatalosan a természetgyógyászat segítségével
Fási Katalin: Gyógyító zöldségek
Dr. Oláh Andor – Kállai Klára – Vadnai Zsolt: Reformkonyha
www.balintgazda.hu
www.edenkert.hu
www.hazipatika.hu
%evplink