AntalVali.com

Nagyon sokan kértek tőlünk vitaminkészítmény és táplálék-kiegészítő elemzést is a kozmetikumok mellett. De úgy vettem észre, hogy nem igazán értitek a különbséget elemzés és elemzés között, és sokan értetlenül álltok az előtt, amikor nem javasolunk egy készítményt, holott Ti megnéztétek a Hatóanyag keresőben, és nincs is benne semmilyen káros anyag.

Az első dolog, amit le kell szögeznem, hogy ahány termékcsoport (kozmetikum, étrendkiegészítő, élelmiszer, háztartási- és tisztítószer, gyógyszer), annyiféle a nevezéklista is.  Jól ki van ám ez találva, hogy szegény tudatos vásárló jól megzavarodjon, vagy rákényszerüljön arra, hogy Biblia nagyságú hatóanyaglistát cipeljen magával, hogy ne legyen megvezethető. Mert az összes nevezéklistára az jellemző, hogy egy ugyanazon anyagot teljesen más néven neveznek.

Nézzünk egy példát:

• kémiai név: nátrium-lauril-éter szulfát
• gyógyszertári név: Na lauryl ether sulphate
• kozmetikai név: Sodium Laureth Sulfate
• háztartásvegyipari név (amit a mosószerek összetételéhet kell írni):  szulfát tenzid
• vegyipari név: Texapon (ez egy összefoglaló neve az összes nátrium-lauril-szulfát vegyületnek)
  • egyéb vegyipari elnevezés: Dodecyl sodium sulfate; Dodecyl alcohol, hydrogen sulfate, sodium salt; Dodecyl sulfate sodium; Dodecyl sulfate sodium salt; Dodecyl sulfate, sodium salt; Lauryl sodium sulfate; Lauryl sulfate sodium; Lauryl sulfate sodium salt; Lauryl sulfate, sodium salt; Laurylsiran sodny [czech]; Lauyl sodium sulfate; Monododecyl sodium sulfate; N-dodecyl sulfate sodium; NADDS; NALS; Natrium laurylsulfuricum; Natriumlaurylsulfat; Sodium lauryl sulphate; Sodium dodecyl sulfate; Sulfuric acid, monododecyl ester, sodium salt; Sulfuric acid monododecyl ester sodium salt; Sulfuric acid dodecyl ester sodium salt; Sodium monododecyl sulfate; Sodium monolauryl sulfate; Sodium n-dodecyl sulfate; Sodiumlauryl ether sulfate
• élelmiszeripari elnevezés: hála istennek ezt a borzalmas vegyületet az élelmiszeripar nem használja, de ha használná, akkor kapna egy E-számot.
• és végül nézzük meg, hogy az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi intézet mit ír ugyanerről a vegyületről.

Mindezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy elég nehéz kozmetikai hatóanyaglistával vitamint elemezni, hisz egy vitamin nem csak attól jó, hogy nincs benne káros anyag. Mellesleg egy kozmetikum sem! Ezért mondjuk nektek állandóan azt, hogy nem csak a tisztaság számít, hanem a hatékonyság is.

De térjünk vissza a táplálék-kiegészítőkhöz és a vitaminkészítményekhez.

Tartalom:

• Mitől függ, hogy jó-e egy vitaminkészítmény, vagy egy táplálék-kiegészítő?
• Honnan tudhatjuk meg mindezeket?
  • Az általános összetételből:
  • Mire figyeljünk?
  • Az aktív összetevők hatóanyagtartalom szerinti (RDA% felsorolásával) felsorolásából
• A milligramm a tömeg mértékegysége és nem a biológiai aktivitásé!
  • Miért van ez így?
  • Akkor miért nem így készül az összes vitamin?
• Amit a címke nem árul el soha
• Így kell kinéznie egy tökéletes összetételű terméknek
   

Mitől függ, hogy jó-e egy vitaminkészítmény, vagy egy táplálék-kiegészítő?

Először is tisztáznunk kell, hogy mit várunk el egy jó készítménytől:

1. Aktív hatóanyagai és egyéb összetevői is természetes eredetűek legyenek, azaz ne legyen szintetikus a termék.
2. Ne tartalmazzon semmilyen felesleges adalékot (állományjavítók, színezékek, aromák, ízfokozók, térfogatszabályozók, tartósítók, stb.)
3. Az aktív hatóanyagokat olyan formában tartalmazza, amelyet képes lebontani, feldolgozni, megemészteni a szervezet, azaz az aktív hatóanyag képes legyen felszívódni. Erre csak a természetes kelát formájú összetevők képesek, azok is a megfelelő környezetben; illetve a fermentált (leginkább a többszörösen fermentált) hatóanyagok.
4. És ami a legfontosabb: el is jusson a hatóanyag a célállomásra - azaz hasson. Ezt a legjobban a fermentált készítmények garantálják. (Ezt hívják biológiai aktivitásnak.)
5. És az sem árt, ha a termékben lévő hatóanyagok nem csak organikusak, hanem a növények tiszta vegyszermentes környezetből származnak, lehetőleg bio, biodinamikus vagy Demeter minőségben. Fontos, hogy a termékben lévő olajak hidegen sajtoltak és ne finomítottak legyenek.
6. Természetesen az is döntő fontosságú, hogy mennyibe kerül a termék, hisz senki nem akar drágán szemetet venni. Ezért a fenti szempontok határozzák meg ezt az utolsó 6. pontot: a terméknek legyen jó az ár-érték aránya. Magyarul az összetétele, a hatékonysága és az ára legyen arányban egymással.

Azért érdemes az ár-érték arányt szem előtt tartani, mert sokan nem is gondolják, hogy két hasonló hatóanyagtartalmú vagy két azonos hatást ígérő készítmény közül lehet, hogy az olcsóbb a drágább. Ennek szemléltetésére a probiotikumok a legjobbak.

• Van egy agyonreklámozott termék, amiben csak egy féle baktérium van kapszulánként 8 milliós baktériumszámmal - 20 kapszula van egy dobozban. Ennek az ára 600 Ft.
• Aztán van egy mégjobban reklámozott termék, amely ugyanezt az egy baktériumot tartalmazza, csak ampullánként 2 milliárdos baktériumszámmal - 10 ampulla van egy dobozban. Ennek az ára 890 Ft.
• És ismerünk olyan szinbiotikumot, amelyben 9 féle baktérium törzsből van 16 milliárd - 1 napi adagban (2 kapszula), amely 60 napra elég (120 db-os). Ennek ára 14000 Ft.

Egy jó probiotikumnak minimum 2 milliárd baktériumot kell tartalmaznia vegyes törzsekből, valamint mellé pro- és primbiotikumokat is (ezek neve összefoglaló néven a szinbiotikum) ahhoz, hogy csináljon is valamit a bélben! Lehet számolni az ár-érték arányt illetően! Ahhoz, hogy az utólsó termék egy napi baktériumszámát elérjük, ahhoz az elsőből naponta 100 doboznyit be kéne vennünk, és az még mindig csak egy féle baktérium - szinbiotikus hatás nélkül. Nos akkor melyik a drága?

Honnan tudhatjuk meg mindezeket?

Az általános összetételből:

Mindig ez legyen az első, amit megnézünk, és ne az aktív hatóanyag összetétel, ugyanis ez árul el a legtöbbet!

Az első és legfontosabb dolog, hogy ne legyen benne káros anyag, azaz az összetételében semmilyen olyan adalék ne legyen, ami szintetikus, nem lebomló, károsítja a szervezetünket, vagy a környezetet. Ez általában az Ingredients-ből derül ki, ahol tételesen fel kell sorolni mindent, ami az étrendkiegészítőbe belekerült.

Ebből az információs részből kell kiderülnie annak, hogy a hatóanyag-összetételben felsorolt vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek milyen formában találhatóak meg a készítményben - szintetikus, izolált, egy növény részeként - és a kivonási eljárásra, vagy a kivonat, extrakció milyenségére is itt derülhet fény.

Ennél a résznél tudhatjuk meg azt is, hogy mi a kapszula anyaga (műanyag, cellulóz, növényi gél, állati gél, stb.) vagy ha nem kapszulás, akkor milyen eljárásnak köszönhető, hogy tabletta formájú (préselés, ragasztás), valamint itt kell felsorolni az egyéb állagbefolyásoló adalékokat is (térfogatszabályozó, csomósodást gátló, zselésítő, konzisztencia javító, fényező, színező). És ennél a résznél bújik ki a szög a zsákból akor is, ha a termékben van hozzáadott cukor, aroma, vagy egyéb ízfokozó.

Ha ebben a felsorolásban találunk káros anyagot, akkor lehet bármennyire brilliáns a hatóanyagösszetétele, lehet bármennyire sok miligramm tömény csoda benne - NE VEGYÜK MEG!

Mire figyeljünk?

• minél több növény neve szerepeljen itt latinul, illetve a növénynév és az utána következő extractum szócska is jókat sejtet
• ha ennél a résznél csak vitaminok és ásványi anyagok neveit látjuk (Ascorbisc Acid, Tocoferol, Riboflavin, Calcium carbonate, Sodium Selenite, Biotin, Tiamin, Calcium pantotenate, Zinc Sulfate, stb.) akkor az garantáltan szintetikus.
• ha azt látjuk, hogy pl.: ascorbic acid from acerola (C-vitamin acerólából kivonva), akkor az azt jelenti, hogy a termékben lévő aktív hatóanyag (vitamin, ásványi anyag, nyomelem) egy növényből lett kivonva vagy izolálva.
• Itt láthatjuk az összetevők jelöléseiből (csillagozás, stb.), és az ezekhez fűzött lábjegyzetekből azt is, hogy a jelölt összetevő rendelkezik-e valami különleges tulajdonsággal: organikus, bio, Demeter, fermentált, szuperkritikus extrakcióval kivont, stb.

Az aktív összetevők hatóanyagtartalom szerinti (RDA% felsorolásával) felsorolásából

Általában ez a felsorolás a legszembetűnőbb a címke vagy a doboz hátulján, és sokan erre hiszik azt, hogy ez az összetétel. Pedig nem!

Ez a rész csak azt árulja el, hogy milyen aktív hatóanyagból hány mg-ot vagy egyéb nemzetközileg elfogadott mértékegységgel jelölt mennyiségnyit tartalmaz a termék. Azaz itt a termék által tartalmazott vitaminok és ásványi anyagok neveit látod, mellette a mennyiséggel, és azzal a százalékkal, amelyből kiderül, hogy milyen mértékben fedezi az RDA szerinti napi szükségletet.

Nos ez az a rész, amit nem is érdemes elolvasni, mert a termék hatékonyságáról semmit nem árul el, és legtöbbször arról sem, hogy ezek a vegyületek milyen formában találhatóak a készítményben.

Ugyanis hiába van benne a termékben pontosan annyi szintetikus D-vitamin, amely az RDA szerint fedezi egy kisgyermek napi D-vitamin szükségletét, ha az nem olyan összetételben van, ami támogatná a hasznosulást. Márpedig a D-vitamin ha csak bejut a szervezetbe, de nem hasznosul, akkor többet árt, mint használ. Leginkább terheli a májat, gyulladásokat, hascsikarást, hasmenést, hányást okoz, megborítja a kálcium egyensúlyt - a kálcium nem csontokba fog beépülni, hanem az erek falára fog lerakódni, valamint a tüdőben és a májban, és hajlamosít az ekcémára.

A legtöbb jóhiszemű laikus sajnos mindig ennek a listának az alapján választja ki a vitaminját vagy az étrendkiegészítőjét, és csak a mennyiségeket tartják szem előtt. Azt gondolják, hogy az a jó készítmény, amelyben jó sok milligramm vitamin és ásványi anyag van. Pedig a hatékonyság és a hasznosulás nem a mg-on múlik.

A milligramm a tömeg mértékegysége és nem a biológiai aktivitásé!

A biológiai aktivitás azt jelenti, hogy az adott hatóanyag mekkora mennyiségben és milyen mértékben hasznosul.

A különböző hatóanyagok hasznosulásával kapcsolatos humánklinikai vizsgálatok bebizonyították, hogy azonos mennyiségű szintetikus, természetes forrásból származó, illetve kettősen fermentált organikus hatóanyag biológiai aktivitása óriási métékben eltér.

Az is bebizonyosodott, hogy az izolált vitaminokból gyakran a megadózisok sem hozták azt az eredményt amelyet egy biotranszformált (fermentált) vitaminból pár milligramm is képes volt produkálni, ugyanis az izolátumok molekulái sokkal kisebb, vagy sok esetben semmilyen aktivitással nem rendelkeztek.

Hasonlítsuk össze először az USP Q10 és a probiotikus (fermentált)Q10 antioxidáns aktivitását:

Mint láthatjuk, az "élő" Q10 sokkal többet tud, mint a "halott" társa. Ami azt jelenti, hogy ha csak egy egyszerű coQ10 tablettát szedünk, akkor 20-szor többet kéne bevenni belőle, hogy ugyanazt a hatást elérjük vele, mint a probiotikus formájú, biológiailag lényegesen aktívabb coenzim Q10-zel. Azaz, ha egy kettősen fermentált Q10 készítmény két-háromszor annyiba kerül, mint egy "hagyományos", akkor ne sajnáljuk rá a pénzt, hisz hússzor annyit tud, és hússzor annyit ér, mint a másik.

Folytattak vizsgálatokat a szelénnel is, ami nélkülözhetetlen az összes egészséges élettani folyamathoz, és egy nélkülözhetetlen öregedésgátló és daganatellenes antioxidáns. Adagolásával azért kell vigyázni, mert a nem hasznosuló molekulák képesek felhalmozódni a szervezetben, és toxikussá válhatnak.

Ebben a vizsgálatban a szervetlen szelén, a szerves szelén (bioszelén) és a probiotikus szelén hasznosulását és aktivitását hasonlították össze.

Azt hiszem nem kell bizonygatnom, hogy a probiotikus szelén 238-szoros biológiai hatásfoka erőteljesen megkérdőjelezi a másik kettő létjogosultságát a gyógyászatban. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a hatásfok érdekében nagy dózisban bejuttatott szelén, ami nem is hasznosul, lerakódva a szervezetben sokkal többet árt, mint használ.

Rendelkezünk mérési eredménnyel a C-vitamint illetően is. Az emberek nagy részének a megelőzéstudata csak a C-vitaminig terjed, ezért is ez az egyik legnépszerűbb és legkelendőbb vitamin. Ráadásul mi magyarok méltán büszkék lehetünk rá, hisz Szent-Györgyi Albertnek sikerült először izolálnia az aszkorbinsavat. A C-vitamin kutatások azóta is töretlenek.

De nem árt tudni azt, hogy a kísérletek egyre inkább azt igazolják, hogy a C-vitamin önmagában alig ér valamit, sokkal hatékonyabb, ha meghagyják természetes formájában. Ezt a tényt még Szent-Györgyi Albert is kinyilatkoztatta: "A paprika és a lime nyers kivonata hatékonyabb volt a skorbut ellen, mint az ezekből izolált C-vitamin."

Ennek ismeretében a legtöbb valamire való cég megpróbálta természetes formában alkalmazni a C-vitamint úgy, hogy a termékeibe nem aszkorbinsavat tett, hanem acerolát, csipkebogyót, áfonyát. Ha mindezt fermentálják is, akkor lesz csak igazi a siker!

Az alábbi ábrán a szintetikus C-vitamin, a szerves C-vitamin és a biotranszformált probiotikus C-vitamin biológiai aktivitása látható:

A szintetikus C-vitamin esetében a vizsgálati alanyok 158%-kal több C-vitamint ürítettek a vizelettel, mint a biotranszformált probiotikus C-vitaminnal élők.

A három különböző formájú C-vitaminnal folytatott kísérletek a következő megdöbbentő eredményeket hozták:

• 500 mg-nál több szintetikus C-vitamin hosszútávú (több éven keresztüli) fogyasztásával pont az ellenkező hatást érjük el: immunromboló, elősegíti az oxidációs folyamatokat, rákkeltő
• A legkisebb dózisú szintetikus C-vitamin is képes kimutatható sejtkárosodást okozni
• hosszútávú szedése károsítja a vesét

Ilyen és ehhez hasonló kutatási eredmények tárházát tudnám felvonultatni azzal kapcsolatban, hogy mennyivel hatékonyabbak a probiotikus formában (fermentáltan) bevitt tápanyagok, mint az összes többi.

Miért van ez így?

Mert az emberi szervezet üzemanyaga a táplálék. A hatóanyagokat, amelyek az életben maradásunkhoz nélkülözhetetlenek, a természet  "alacsonyabb rendű" (növények, állatok) egyedei alakítják át számunkra hasznosítható - azaz TÁPLÁLÉK - formájúvá. Ezért minden olyan vegyület, amely táplálék kötésben található meg, az lényegesen jobban hasznosul, mint bármi más. A fermentációval a vegyületek olyan élő baktériumos közegben vannak, amelyet a szervezetünk baktérium flórája "felismer", képes vele biokémiailag "kommunikálni", ezáltal tudja sokkal jobban hasznosítani is.

Akkor miért nem így készül az összes vitamin?

Mert az eljárás drága, költséges, hosszú, macerás, és nagyon nagy szakértelmet kíván. Ráadásul a profit sem akkora rajta, mint a nagy tételben fillérekért előállított szintetikus izolált vitaminok eladásából.

Tudtad például azt, hogy az aszkorbinsavat a BASF gyártja egyedül a világon - akinek egyébként a Bayer a leányvállalata - és tőle veszi meg az összes olyan gyártó, aki aszkorbinsavat használ? Ez azt jelenti, hogy a 300 Ft-os benzinkúton is kapható vacaktól semmiben nem különbözik egy hálózatban árult C-vitamin, csak más a színe, íze és doboza, ráadásul ötször annyiba kerül, mint a benzinkúton kapható.

Mellesleg pedig a gyógyszergyáraknak nem érdeke, hogy a vitaminok valóban hatékonyak legyenek...

Amit a címke nem árul el soha

A címkének minden esetben azokat a vegyületeket kell tartalmaznia pontosan amelyeket beletett a gyártó. Semmi olyan nem tüntethető fel a címkén, ami nem került bele a termékbe.

Ennek ellenére, ha a terméken fel van tüntetve az, hogy a termék fermentált, akkor jó ha tudjuk, hogy több százezer olyan azonnal felszívódó rendkívül jótékony hatóanyag is van benne, amit soha nem rakott bele a gyártó, hanem a fermentációs folyamatok alatt képződtek. Ugyanis a fermentációs közegként résztvevő növények (fermentlé) hatóanyagai is belekerülnek a termékbe, annak ellenére, hogy a fermentlé nem.

Csak párat sorolnék fel a teljesség igénye nélkül:

• a teljes B-vitamin spektrum
• C-vitamin
• béta-glükán (immunmoduláló, fertőzés ellenes, daganatképződés ellenes, allergia ellenes)
• teljes növényi szénhidrát komplexek
• enzimek
• bioflavonoidok
• növényi proteinek
• az összes nyomelem
• glutation (semlegesíti a karcinogén anyagokat, immunmoduláló, sejtanyagcsereszabályotó)
• mannóz (kötőszöveti regeneráló, nyálkahártya védő, baktérium ellenes)
• Szent-Györgyi-Crebs ciklusban résztvevő szerves savak (energiaszabályozók)
• tripeptidek (csontépítő hatású, daganatképződés ellenes, érvédő hatású vegyületek)
• bakteriocinek (a patogén baktériumok terjedését gátolják)
• ferment metabolitok - biológiailag átalakult növényi hatóanyagok, amelyek kiváló hatást gyakorolnak a keringésre és a szívműködésre
• probiotikus baktériumok

Egyszóval a fenti hatóanyagokat kivétel nélkül minden többszörösen fermentált termék tartalmazza, még akkor is, ha nincs ráírva a dobozra.

Az alapanyag származási helye

Sajnos a címke sok esetben azt sem árulja el, hogy az alapanyag honnan származik. Ebből a szempontból a legrizikósabb készítmények az omega 3 készítmények, ugyanis a piacon fellelhető termékek 90 %-a a perui szennyezett halfeldolgozókból származik, és igen kétséges a tisztaságuk. Legtöbbjük át sem megy a California-teszten (azaz romlott), ezért erőteljes vegyszeres finomításnak teszi ki.

Peru partvidékén 27 halfeldolgozó van (de csak négynek van engedélye), és 3 finomító. A halolaj alapanyagául szolgáló halhulladék sokszor hetekig várakozik a tűző napon, mire feldolgozásra és finomításra kerül. Ez alatt megromlik, megrothad, megavasodik. Ennek egy részéből macskaeledel készül, de az arra is alkalmatlan hulladékból lesz a táplálék-kiegészítőkbe szánt omega 3 zsírsav. Még ott helyben felfőzik extra magas hőfokon, szétválasztják a szilárd alkotókat a folyékonytól, majd a folyékonyt újra felfőzik, hogy elpárologjon belőle a víz. A fennmaradó romlott halolajat vegyszeresen szagtalanítják, és behordózzák. Ezt a masszát vásárolják meg a gyártók, akik tovább finomítják, majd ki-ki a maga árfekvése szerint adalékolja, majd kapszulázza.

Csak olyan halolaj kapszulát érdemes venni, amely Alaszkából származik. Ha valóban onnan származik, akkor valószínűleg ez az információ szerepel a címkén, hisz a gyártó büszke rá. Ha a címkén semmilyen utalás nincs a halolaj származási helyére, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az perui!

Így kell kinéznie egy tökéletes összetételű terméknek:

Még mielőtt elárasztanátok minket azokkal a kérdésekkel, hogy mi ez a termék, és hol lehet kapni, szeretném elmondani, hogy ez csak egy példa, egy szemléltetés, és nagyon sok ilyen összetétellel rendelkező termék van, úgyhogy ne akarja mindenki ezt az egyet megvenni.

Ez egy vitamin készítmény:

Nem kell messzire menni, mert a tökéletes összetételt magyar minőségben is tudjuk prezentálni egy máj-, epe- és béltisztító, bélflóra harmonizáló termék személyében.

És ha már az előbb a halolajakat firtattuk, akkor íme a legjobb, amire eddig ráleltünk - egy finomítatlan, teljes spektrumú, hidegen sajtolt vadlazacolaj:

Az Első Válogatott Bionom Termékek boltjának folyamatosan bővülő választékában csak olyan táplálék-kiegészítő készítmények kaphatók, amelyek összetétele és hasznosulása megfelel a jó táplálék-kiegészítők követelményeinek, biológiai aktivitásuk bizonyítottan kiváló.