
Minden eddiginél alaposabb felmérés készült a környezetünkben lévő veszélyes anyagokról. Hogyan kerülnek a szervezetbe, milyen betegségeket okozhatnak, és hogyan kerülhetjük el a leggyakoribb fajtáikat? Átnyálaztuk az ENSZ Környezeti Programja és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közreadott jelentést.
(avagy a szépségért szenvedni, az oxigénért ültetni kell - I. rész)
Ráadásul hetek óta halasztom egy érdekes cikk elolvasását, és most eljött a határidő... A kikerülési stratégiám briliáns volt, elöntött az érzés, hogy addig nem tudok dolgozni (!), amíg nincsenek kifestve a körmeim. Kezet áztat, körömágybőrt eltávolít… ú, belevágtam! Sssssz… nem baj, megéri, mindjárt szép leszek… Mehet rá a lakk. Miközben szárad (szakszerű mozdulatokkal legyezek 1 méteres amplitúdóval fel-alá, hogy hamarabb száradjon), kinyitom a cikket a lakásban található növények levegőtisztító hatásáról. Vajon mik pontosan az illékony szerves vegyületek? És miért kutatott a NASA közönséges szobanövényeket?
Az oldal rendszeres olvasóinak nincs sok újdonság a cikkben, de nekem nagyon jó egy orvostól is "hallani" a méregtelenítésről. Ezt azoknak is meg lehet mutatni, akik szerint a méregtelenítés csak egy újabb divathóbort.
A Testközelben c. sorozat 1. témaköre a Légzés. Ennek 2. fejezete a "Tudatos ásítás, a légutak tisztítása és a regeneráció"
Előző bejegyzésemben átvettük a légzés és ezen belül a tudatos légzés alapjait, átvettünk néhány gyakorlati tanácsot, kitértünk az orron és/vagy a szájon át légzés szerepére, valamint megismerkedtünk az első Egyszerű, alapozó légzéstechnikával, a "HAAAAAA légzés"-sel. Most haladunk tovább és újabba légzéstechnikákat fogunk megismerni.
A lentiekben olyan méreganyagokkal ismerkedhetünk, meg amiket egy kis odafigyeléssel ki tudunk zárni az életünkből.
A profit érdekében az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar olyan összetevőket alkalmaz amelyeknek a szervezetre gyakorolt hatása vitatott. Olyan anyagokról olvashatunk amelyek kutatások alapján rákkeltő hatásúak lehetnek, károsíthatja az idegrendszerünket, allergiát okozhat, irritálhatja, bőrünket stb. Amennyire lehetőségünk van rá, kerüljük használatukat!
Ez a cikksorozat, mint a címébõl már sejthetõ, azt a kényes kérdést fogja boncolgatni, hogy miért is kell kizárni a húst az ember étrendjébõl. A választ számos megközelítésben olvashatjátok, ez a bevezetõ rész csupán felsorolja a szempontokat, melyek a következõ számokban részletesen ki lesznek fejtve.
A fészkesvirágúak családjába tartozó articsóka a Földközi-tenger térségének őshonos zöldsége és gyógynövénye, de Magyarországon például sokáig dísznövényként is tartották. Gyógyhatású készítményeket a leveleiből készítenek.
A Texas Egyetem AgriLife biotechnológiai laboratóriuma ígéretes eredménnyel büszkélkedhet: learatták az első szántóföldi kísérleti gyapotot, amelyben géntechnológiai módszerekkel sikerült ultra-alacsony szintre szorítani a gosszipol-szintet.
Környezetünk és táplálékaink révén nap mint nap akaratlanul is nagy számú, lassan ható mérgező anyaggal kerülünk kapcsolatba. Ez természetesen függ az életmódtól és a tudatosságtól. Rövid körkép a leggyakoribb veszélyekről és a védekezés módjairól.
Vannak orvosok, akik szerint a méregtelenítő kúrák feleslegesek, hiszen a szervezet hatékonyan képes megtisztítani önmagát. Ráadásul a nem megfelelően végzett méregtelenítés veszélyes lehet, gyakorlatilag mindenkire, aki nem egészséges, fiatal és felnőtt. A méregdrága étrendkiegészítőknek pedig nem árt utánanézni.
A méregtelenítés nagyon sok alternatív terápia része. Kulturálisan is ismerjük, hiszen a Húsvét előtti böjt is ezt a célt szolgálja. Nap mint nap kerülnek méreganyagok a szervezetünkbe, de saját szervezetünk is termel méreganyagokat.
Májunk a legfontosabb anyagcsereszervünk. A bélrendszerből felszívódó táplálék rögtön ide jut a szájnyálkahártyáról és a végbélből történő felszívódás kivételével.
Írta: Jens Trautwein (kivonat a A víz életelixír füzetből) - (Részletek - Az írásban szereplő konkrétumok Németországra vonatkoznak.)