AntalVali.com

Az esetlegesen fellépő gyomorégés egy-egy bőségesebb, nehezen emészthető, egészségtelen fogásokból álló étkezés után mindenkivel előfordulhat. Ha azonban ez a jelenség rendszeresen fennáll (hetente kettő vagy több alkalommal), akkor reflux betegségről (nyelőcsőbe történő gyomortartalom visszaáramlás) beszélünk. Ez az állapot annak a jele, hogy az illető túl sokat, túl gyakran vagy helytelen ételeket eszik, illetve a stressz túlzott mértékben befolyásolja az emésztés folyamatát.

Tartalom:

A gyomorégés és a savtúltengés leggyakoribb kiváltó okai
A gyomorégés elleni tüneti gyógyszerek és mellékhatásaik

Savlekötők
Savtermelést gátló gyógyszerek
Gyomornyálkahártya védők

Alternatív megoldások

Gyógyfüvek
Gyógyvizek
Mayr-féle hasi kezelés
Talpmasszázs
Akupunktúra
Növényi és/vagy ásványi alapú táplálék kiegészítők

A legnagyobb sikereket az életmód megváltoztatásával érhetünk el
A helyes táplálkozás és táplálék-kiegészítők
Célzott tápanyagbevitel étrend-kiegészítők formájában

Élő enzimek
Szinbiotikumok
Rosttabletták és növényi rostot tartalmazó egyéb étrend-kiegészítők
Szuperétkek (green foods)
Emésztést segítő, savasodást és puffadást gátló készítmények
Organikus aloe vera

Bevált népgyógyászati praktikák

Gyömbér
Papaya
Ananász
Fahéj
Citrom
Köles
Barnarizs
Bazsalikom

Reggeli zöldturmix

A reflux tüneti definíciója a következő lehetne: Szegycsont mögötti, néha torokba, karba kisugárzó, égő érzés, ami az étkezések után, illetve testhelyzet változtatás esetén fokozódhat, de akár meg is szűnhet.

A reflux több mint csupán bosszantó vagy kellemetlen jelenség. A reflux-betegség lényege a gyomornedv visszaáramlása a nyelőcső alsó szakaszába, a nyelőcsövet a gyomortól elválasztó záróizom elégtelen működésének következtében. Amennyiben a visszaáramlás sokszor előfordul, vagy tartósan fennáll, a savas gyomortartalom izgatja a nyelőcső nyálkahártyáját, és ezzel égető, maró érzést okoz. Általában a betegség enyhe lefolyású, de ritkán a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladásához, sőt kezelés nélkül annak kifekélyesedéséhez is vezethet. A probléma teljes elhanyagolásának végső tüneteként gégerák vagy nyelőcsőrák is kialakulhat.

Az elhízás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a túlzott kávéfogyasztás, a cukor, a fennálló candidiasis valamint a stressz tartoznak a reflux leggyakoribb kockázati tényezői közé. De az egészségtelen táplálkozás és a rendszertelen étkezés is hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Ám hiába étkezik valaki rendszeresen és egészségesen, ha nem rágja meg jól a falatot, ugyanis ez is kiválthat refluxos tüneteket.

Gyakran fordul elő reflux várandós nők esetében is, mivel a megnagyobbodott méh nyomást gyakorol a hasi szervekre. Abban az esetben még pláne virágzik a probléma, ha a kismama – tartva a régi tévhiteket és a nagymama tanácsait – "kettő helyett” eszik.

A gyomorégés és a savtúltengés leggyakoribb kiváltó okai:

• GORB (gastro-oesophagealis reflux betegség),
• egyszerű diétahiba, egészségtelen étkezés
• az emésztőenzimek hiánya, vagy elégtelen működése
• gyomorhurut (esetleg Helicobacter pylori fertőzés),
• gyomor- és nyombélfekély,
• rekeszsérv (hiatus hernia),
• gyógyszer mellékhatás,
• idegesség
• nyelőcső fekély,
• nyelőcső visszér,
• gyomorrák.

Néha szívinfarktus esetén a beteg azért nem fordul orvoshoz, mert a tünetek gyomorégés képében jelentkeznek. Mivel a gyomorégés ilyenkor a hirtelen bevett savcsökkentő hatására elmúlik, ennek a tünetnek nem tulajdonítunk a szívinfarktus szemszögéből túl nagy jelentőséget. Pedig ha ilyen esetben mégsem szűnik a fájdalom, vagy a nyakba, karokba sugárzik, esetleg izzadással, gyengeséggel társul, azonnal orvoshoz kell fordulni!

Az idegfeszültség,  egyes lelki alkati tényezők, tavaszi, őszi időjárás, kiadós étkezések, alkoholfogyasztás is gyakran jár fokozott savtermeléssel, ami gyomorégést, görcsös felhasi fájdalmat, és akár hasmenést is okozhat. Ezek a tünetek természetesen csak alkalmilag fordulnak elő. Ha mégis gyakran ismétlődnek, rendszeresen visszatérnek,  már többről lehet szó,  tanácsos tehát egy pontos diagnózisért orvoshoz fordulni. Az egyszerű gyomorégés könnyen kezelhető étkezési reformok bevezetésével, illetve savbeállító növényi kivonatok bevetésével, a gyomorégés hátterében meghúzódó betegségek azonban nem.

A gyomorhurut (gastritis) a gyomornyálkahártya gyulladása. Fontos tudni, hogy a fekélyképződés első lépcsője a gyomorhurut. Okozhatja túlzott alkoholfogyasztás. Egyes gyógyszerek, pl. aszpirin vagy a mozgásszervi fájdalmakra szedett non szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) azáltal okoznak gyomorhurutot, hogy a gyomornyálkahártyában található védő anyag keletkezését blokkolják.

Gyakori diagnózisa a korszerű eszközökkel végzett gastroenterológiai vizsgálatoknak a gastrooesophagealis reflux (GORB=GERD). A betegség lényege az, hogy a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. A problémát a gyomorsav jelenti és a gyógyítás célja a visszajutott sav mennyiségének csökkentése, és a túltermelés okának kiderítése. Általában a  gyomorégés röviddel étkezés után, lefekvéskor jelentkezik, de a beteg gyomorégésre is ébredhet. A fekvő helyzet súlyosbítja a gyomorégést, mert a sav így könnyebben kerülhet a nyelőcsőbe, sokan ezért félig ülő helyzetben alszanak. A betegek savanyú szájízről, puffadásról, hányingerről öklendezésről vagy köhögésről panaszkodnak. A fájdalom bizonyos ételek, alkoholfogyasztás, kávéivás és cukorfogyasztás után fokozódik. A legfontosabb különbség az egyszerű gyomorrontás és a GORB között az, hogy a reflux-szal járó gyomorégés rendszeresen fordul elő, nem alkalmilag, bizonyos ételek vagy italok után.

A rekeszsérv (hiatus hernia) lényege a mellkasba "felcsúszott" gyomorrész, a benne pangó, sok savat is tartalmazó gyomortartalommal együtt mellkasi, szegycsont mögötti fájdalmat okozhat. A rekeszsérves betegnek étkezés után nem szabad lefeküdni, inkább kíméletes mozgást, sétát kell beiktatnia, illetve be kell vezetni az étkezésbe a "sokszor keveset” elvet, esetleg savképzést csökkentő, normalizáló, görcsoldó hatóanyagok szedése szükséges.

A nyelőcső alsó szakaszán lévő megvastagodott visszér a májzsugor (cirrhosis hepatis) kísérője. Ennek jelentősége nem is annyira a fájdalom, hanem a gyakran életveszélyes vérzés kialakulásában van.

A peptikus fekély a gyomor- nyombélnyálkahártya "kisebesedése", melyet rendszerint a gyomorsav és  egy bakteriális fertőzés (Helicobacter pylori) okoz. A sav először izgatja a gyomornyálkahártyát, majd gyomorhurutot okoz, majd az idő múlásával az állapot egyre romlik, végül fekély alakul ki. A kérdés azért bonyolultabb, mert Helicobacter fertőzés előfordul gyulladás vagy fekély nélkül is. A sav izgató hatása gyomorvérzéshez, a gyomorfal perforációjához vezethet. A vérzés életveszélyes is lehet. A savtúltermelésnek szerepe van a gyomor- és nyombélfekély képződésében is. Ha a panaszok okozója a Helicobacter pylori, a kezelést a baktérium semlegesítésével illetve kiirtásával kell kezdeni, amely a mai orvosi gyakorlat szerint antibiotikummal történik, ami oly mértékig tönkreteszi a gyomor és a belek hasznos baktérium flóráját, hogy sok esetben csak súlyosbodik a helyzet. A Helicobacter kiirtására ezért csak természetes módszereket vessünk be, amelyek igaz, hogy lassabban hatnak, viszont kiegészítve egy jó diétával lényegesen hatékonyabbak és sokkal tartósabb eredményt hoznak, mint az antibiotikumok.

A peptikus fekély helyétől függően beszélünk gyomorfekélyről és nyombélfekélyről.

A gyomorfekély tünetei: gyomorszáj táján jelentkező rendszertelen fájdalom (étkezésre a fájdalom fokozódik, savcsökkentők hatására csökken), fogyás. A kórelőzményben gyakran szerepel tartós alkoholfogyasztás, aszpirin vagy NSAID-ek (a nem szteroid gyógyszerek aszpirin-szerűek, mozgásszervi fájdalmak csökkentésére) szedése, illetve a nem megfelelő étkezés és a túlzott cukorfogyasztás.

A nyombélfekély tünetei: gyomorszáj táján vagy a köldök körül jelentkező, időnként a hátba sugárzó maró fájdalom (reggel nincs fájdalom,  inkább délelőtt jelentkezik), étkezésre a fájdalom csökken, de 2-3 órával az étkezés után újra jelentkezik, savcsökkentők hatására csökken. A beteg gyakran éjszaka a fájdalomra ébred.

Az antacidok, vagyis a savtermelést csökkentő gyógyszerek csak átmenetileg szüntetik meg a fájdalmat.

A gyomorégés elleni tüneti gyógyszerek és mellékhatásaik

A gyomorégést a kiváltó októl függetlenül végül is a fokozott savtermelés okozza. A gyógyszerek vagy közömbösítik a gyomorsavat vagy gátolják a savtermelést, azaz csak a tünetek szüntetik meg, de az alapproblémát nem gyógyítják.

1. Savlekötők: A gyomor savtartalmát csökkentik a savlekötők (antacidok) azáltal, hogy közömbösítik a gyomorsavat. Az antacidok azonnal hatnak, de hatásuk gyorsan elmúlik, csak alkalmi gyomorégés esetén javasoltak. A savlekötők kölcsönhatásba léphetnek más, szájon át szedett gyógyszerekkel! Szedésük azért sem javasolt, mert nagy részük egészségre ártalmas fémsókat (pl. alumínium) tartalmaz. Vény nélkül kapható savlekötők: Almagel (alumínium-hidroxid, magnézium-hidroxid), Anacid szuszpenzió (alumínium-hidroxid, magnézium-hidroxid), Antagel szuszpenzió (magnézium-oxid, alumínium-hidroxid, szorbit), Maalox rágótabletta, szuszp., (alumínium-oxid, alumínium-hidroxid, magnézium-hidroxid, szorbit, mannit, szacharóz, mentaolaj), Malugel szuszpenzió (alumínium-hidroxid, magnézium-hidroxid, szorbit, parahidroxi-benzoesav konzerválószer), Nilacid tabletta (magnézium-triszilikát, magnézium-oxid, -dihidrogénfoszfát, bizmut-szubnitrát), Rennie antacidum rágótabletta (kalcium-karbonát, magnézium-karbonát), Talcid rágótabletta és szuszpenzió (hidrotalcid), Tisacid tabletta és szuszpenzió (alumínium-magnézium-karbonát-hidroxid). A fenti vény nélkül kapható szerek a már képződött savat közömbösítik. Túlzott fogyasztásuk a szervezet lúgosodását okozzák, ami szintén káros. A savkötők sem mellékhatás-mentesek: hasmenést, émelygést, székrekedést, puffadást, vitamin- és ásványianyag hiányt okozhatnak. Vesebetegek ne szedjenek alumínium tartalmú savközömbösítőt. Fogamzásgátlót szedők is gondoljanak a felszívódási zavarból eredő hatástalanságra, illetve a kiszámíthatatlan kölcsönhatásokra.

2. Savtermelést gátló gyógyszerek: csökkentik a képződött sav mennyiségét azáltal, hogy blokkolják a savtermelést, ezáltal beleszólnak a szervezet védekező és jelző mechanizmusaiba. Hisz a szervezet a legtöbb esetben azért termel több savat, mert a neki nem tetsző gyomortartalmat szeretné semlegesíteni. A savtermelést gátló vényköteles szerek: hisztamin-2-receptor gátlók: cimetidin (Histodil), ranitidin (Zantac, Ulceran, Huma-Ranidin, Ranitidin-B, Xanomel, Ulcosin, Umaren, Histac, Ranitic, Pylorid), famotidin (Quamatel, Famotidin Hexal, Peptigal, Apo-Famotidin, Servipep, Motidin), nizatidin (Naxidin); protonpumpa gátlók: omeprazol (Losec, Omeprazol Hexal, Omeprazol-Astra, Omeprazol-ratiopharm, Ulzol, Probitor, Omegen,), pantoprazol (Contoroloc), lansoprazol (Lansone), rabeprazol (Pariet), esomeprazol (Nexium) Vény nélkül kapható savtermelődést gátló szerek: Zantac 75 tabletta (ranitidin), Quamatel Mini filmtabletta (famotidin). A Zantac 75 tabletta és a Quamatel mini filmtabletta alacsonyabb hatóanyagtartalmuk miatt recept nélkül is kaphatóak. Szedésük azonban orvosi ellenőrzés nélkül a két hetet nem haladhatja meg, mert súlyos következmények várhatóak! Egyes antibiotikumok együttes használat esetén a fent említett gyógyszerek hatástalanságát okozhatják. A savtermelés gátlását okozó gyári készítményeket, nem szabad a vény nélkül kapható savközömbösítő gyógyszerekkel egy időben bevenni, mert hatástalanítják egymást. A cimetidin számos gyógyszer lebomlását gátolja, emelve azok vérszintjét (erősítheti vagy elnyújthatja hatásukat). Egyéb gyógyszerekkel való együttes szedése fokozott orvosi ellenőrzést igényel! Sajnos ezek a gyógyszerek értékes hatóanyagok felszívódását is gátolják, szedésük nem javasolt!
   

3. Gyomornyálkahártya védők: Ezek a gyógyszerek a nyálkahártyát egy mesterséges anyaggal vonják be, és annak fehérjéivel komplexet képezve megakadályozzák, hogy a károsító anyagok elérjék a nyálkahártyát. Az alumínium - szukralfát a beteg nyálkahártyához jobban kötődik, mint az éphez; a kolloidális bizmut hatékony a fekély keletkezésében szerepet játszó Helicobacter pylorival szemben is, viszont teljesen tönkreteszik a gyomor természetes nyálkahártya bevonatát, leblokkolják az öngyógyító folyamatokat, csak tünetileg kezelik a problémát, és a beteget élete végéig a gyógyszerek függőségére kárhoztatják. Vény nélkül kapható készítmények: Alusulin tabletta (szukralfát), De-Nol tabletta (bizmut-oxid kolloidális formában), Ulcogant tabletta, granulátum, szuszpenzió (szucralfát, parahidroxi-benzoesav tartósítószer), Venter tabletta, granulátum (szukralfát). Egyéb vény nélkül kapható készítmény: Az Optacid granulált porkeverék (nátrium-hidrogénszulfát, nátrium-dihidrogénfoszfát) nem klasszikus értelemben vett savlekötő. Ez a sókeverék a gyomornedv kémhatását (pH) 2,7-re állítja be, akkor is ha túl sok a sav, illetve akkor is, ha túl kevés. Átmeneti megoldásként ez az egyedüli szer, ami mellékhatások nélküli, de hosszútávú használata nem ajánlott.

Alternatív megoldások:

• Gyógyfüvek: legjobb nyálkahártya-regeneráló gyógyteák a fehérmályva, katáng, körömvirág, cickafark, kamilla, orbáncfű. Ezekből érdemes keveréket készíteni, és 6 héten keresztül rendszeresen fogyasztani 3-5 csészével.

• Gyógyvizek: a lúgos gyógyvizek is segítik közömbösíteni a felesleges savat, és serkentik a gyulladás gyógyulását. A gyógyvizeket étkezések után 1-2 órával kell fogyasztani, lassan kortyonként 6 héten át. (Ferenc József, Hunyadi, Igmándi, Mira)

• Mayr-féle hasi kezelés (speciális masszázsfajta) javítja a hasi szervek működését, erősíti a napfonat – ez szabályozza a nyelőcső tágasságát is – tónusát, és oldja a simaizmok görcsét.

• Talpmasszázs: javítja az emésztést, stabilizálja a savtermelést, serkenti a gyomor ürülését, és ezzel csökkenti a nyelőcsőbe visszaáramló étel mennyiségét.

• Akupunktúra: szabályozza a vegetatív funkciókat, így az emésztőszervek működését is. Csökkenti a fájdalmat és mérsékeli a feleslegben termelődő sav mennyiségét.

• Növényi és/vagy ásványi alapú táplálék kiegészítők: mellékhatások nélkül normalizálják a gyomorban lejátszódó folyamatokat, erősítik a szervezet öngyógyító folyamatait, normalizálják a savműködést, lúgosítanak (Emóció, Fermentált áfonya és papaya ital, Fermentált papaya és gránátalma ital, Huminiqum, Coral Calcium Okinawan, Coral Calcium Ocean Milk, Raw Food).

A legnagyobb sikereket az életmód megváltoztatásával érhetünk el:

Jóllehet a reflux kezelése a konvencionális gyógyításban elsősorban a gyógyszereken alapul, van azonban néhány olyan életmódbeli stratégia, amely hatásosabbnak bizonyul, sőt ily módon a betegség kialakulása is megelőzhető. Az alábbi tanácsok legtöbbjének betartása egyszerűen kivitelezhető, és mindig nagyon jó eredményt hoz:

• Viselj lezser, vagy bő ruházatot! A szoros öv vagy deréktáji ruházat növeli a gyomorra nehezedő nyomást, ami a gyomortartalom nyelőcsőbe áramlását idézheti elő.
• Közvetlenül lefekvés előtt ne egyél! Hagyj elegendő időt, hogy az elfogyasztott étel elhagyja a gyomrot mire lefekszel! Vacsora után nem árt egy könnyű séta a frisslevegőn. Hagyd, hogy a gravitáció dolgozzon!
• Emeld meg az ágyad fejrészét a gravitáció kihasználásához! Kerüld azt, hogy csak a fejedet polcolod alá több párnával, ugyanis az ronthat a helyzeten! A vállakat is szükséges megemelni, ellenkező esetben a nyelőcső (akárcsak a kerti locsolótömlő) görbül, így növekszik a nyomás a gyomorban.
• Hagyd abba a dohányzást! A dohány irritálja a gyomrot.
• Túlsúly esetén próbáld meg a testsúlyodat csökkenteni, de véletlenül se koplalással, hanem az étkezési szokások megváltoztatásával.
• Gyakorolj valamilyen relaxációs technikát! A stressz és az aggódás. az önmarcangolás és az állandó megfelelési kényszer súlyosbítja a reflux tüneteit.

A helyes táplálkozás és táplálék-kiegészítők:

• Vezess naplót az elfogyasztott táplálékokról, hogy nyomon követhesd azokat az ételeket és italokat, amelyek súlyosbítják a tüneteket! Bizonyos ételek és italok gyengítik a nyelőcső záróizmát, például: az erősen mentolos élelmiszerek (lehelet javítók, rágógumi), citrusfélék héja, koffein, alkohol. A zsíros, sós, "magyaros" ételek szintén összefüggésbe hozhatók a tünetek rosszabbodásával. Van akinek a búza és más glutén tartalmú gabonák (zab, árpa és rozs) is, de főleg a finomított lisztfélékből készült ételek okoznak gondot. Próbáld kitapasztalni, hogy Neked mi ront az állapotodon!
• Az étrendedben domináljanak a magas rosttartalmú és a nyers, kezeletlen ételek! Legalább napi 40 gramm rost bevitele szükséges, amelyet teljes kiőrlésű gabonákból, gyümölcsökből, zöldségekből, korpákból, magvakból a legegyszerűbb fedezni!
• Legalább napi 8 adag nyers zöldséget vagy gyümölcsöt fogyassz el!
• Ne igyál alkoholt! Ha mégsem tudsz ellenállni, akkor csak étellel együtt és nagyon keveset. (sör, bor) Ajánlom mindenki figyelmébe a Gyöngy Méz Koktél gyógyfüves és szinbiotikus borkészítményt!
• Mozogj rendszeresen, lehetőleg a frisslevegőn!
• Csökkentsd a stressz-szintedet különböző relaxációs technikákkal.
• Igyál elegendő minőségi folyadékot, főképpen tiszta vizet! Kerüld a szénsavas italokat és a cukros üdítőket!
• Iktasd ki az életedből a stimuláló hatású anyagokat! A koffein tartalmú italok, a kávé (beleértve a koffeinmentes kávét is), a dohány, a szintetikus energia italok és más stimuláló hatású anyagok irritálják az emésztőrendszert.
• Egyszerre csak keveset egyél, viszont ezt napjában többször ismételd meg! Az egyszerre elfogyasztott nagy mennyiségű étel növeli a gyomorban a felfelé irányuló nyomást, és még az egyébként refluxtól nem szenvedő egyéneknél is gondot okozhat.
• Fogyassz szinbiotikus készítményeket amelyek visszaállítják az egészséges bélbaktérium-flórát ( Emóció, Manju, Fermentált zöldség és gyümölcs italok, Mézkoktél, Méz almarosttal, Méz almarosttal és szűzbogánccsal, laktobacilus kultúrát tartalmazó termékek kaukázusi kefir, inulin tartalmú élelmiszerek), csökkentik a belek gyulladását, segítenek az emésztőrendszer egyensúlyának fenntartásában!
• Kerüld a szintetikus gyógyszerek fogyasztását! Több gyógyszer előidézheti vagy súlyosbíthatja a reflux tüneteit, elsősorban a fájdalom- és lázcsillapítók (például Aszpirin, Motrin, Advil), a paracetamol származékok illetve a fogamzásgátló tabletták és bizonyos szívgyógyszerek.
• Kerüld a savlekötők használatát, amelyek csak elnyomják a tüneteket, de nem gyógyítják meg a betegséget! Amennyiben mégis szedsz savlekötőt, csak olyat használj, amelyik nem tartalmaz alumíniumot!
• Savlekötő helyett fogyassz inkább vízben feloldható ásványi anyag készítményeket, amelyek nagymértékben csökkentik a savas állapotot. (szódabikarbóna, korál kálcium)
• Ha lehet iktasd ki az étrendedből, vagy legalábbis korlátozd a tejtermékek és a cukor fogyasztását!
• Kerüld a félkész, a finomított és az instant élelmiszerek fogyasztását, mert adalékanyagaik leterhelik a gyomrot és előidézik a savképződést.
• Ne főzd és süsd, azaz ne hőkezeld az ételeket, mert a hőkezelés által elveszítik enzimtartalmukat, amely megkönnyítené az emészthetőségüket, ezáltal a gyomornak ne kell plusz savat termelnie.

Célzott tápanyagbevitel étrend-kiegészítők formájában

• élő enzimek: Emóció, Fermentált italok, Aktív Árpacsíra - elősegítik a táplálék lebontását és maradéktalan felszívódását, ezáltal tehermentesítik a gyomorsavat, ezáltal nem képződik belőle annyi.
• szinbiotikumok: - visszaállítják a gyomor és a bél megfelelő baktérium flóráját, ezáltal megakadályozzák a savtúltengést és a különböző gyulladások kialakulását.
• rosttabletták és növényi rostot tartalmazó egyéb étrend-kiegészítők: Útifű maghéj, Méz almarosttal és szűzbogánccsal - A rostanyagok elősegítik a bélrendszer és a szervezet szabályszerű működését, így hozzájárulnak a mérgező anyagok és más szennyeződések eltávolításához, melyek az emésztőrendszerben halmozódnak fel. Megfelelő rost mennyiség fogyasztása biztosítja szervezetének a megfelelő kiválasztást, ami az emésztőrendszer hatékony működéséhez szükséges, valamint biztosítja a szervezet számára az élelmiszerekben található minden fontos tápanyag felszívódását. Egy szennyezett, "bedugult" emésztőrendszer megakadályozhatja az emésztés megfelelő működését. A legtöbb ember csak kb. 15g rostot fogyaszt naponta, míg a megfelelő mennyiség több mint 25g lenne. A rostok segítik a salakanyagok gyors távozását is a szervezetből, ezáltal hozzájárulnak egy teljes értékű egészséghez.
• szuperétkek (green foods): Raw Food goji bogyóval, Raw Food Sárgabarackkal és sárgabarack maggal, Raw Food Tökmaggal és csipkebogyóval , Baobab - Ellátják a szervezetet a megfelelő élő tápanyagokkal, javítják az emésztést és lúgosítják a szervezetet.
• emésztést segítő, savasodást és puffadást gátló készítmények:  Emóció - Enyhítik a gyomorpanaszokat, valamint hozzájárulnak a gyomorban és a bélrendszerben zajló folyamatok optimalizálásához.
• organikus aloe vera: szabályozza az emésztési folyamatokat, lúgosít.

Bevált népgyógyászati praktikák:

• Gyömbér: keverj minden ételedhez egy kis gyömbért, de teáját is iszogathatod.
• Papaya: optimalizálja az emészsési folyamatokat, élő enzimekben gazdag. Mivel Magyarországon ritka, érdemes a fermentált folyékony változatait beszerezni.
• Ananász: emésztő enzimekben és rostokban gazdag, méregtelenítő hatású. Csak nyersen jó, konzerv formában hatástalan.
• Fahéj: a refluxszal együtt járó kellemetlen leheletet enyhítheted azzal, ha minden étkezés után elrágicsálsz egy kis darab fahéjat. Elősegíti az emésztést, és számottevő a baktérium ölő tulajdonsága is.
• Citrom: reggel éhgyomorra idd meg egy egész frissen facsart citrom levét, és fél óráig ne egyél utána.
• Köles: készítsd el úgy, mint a tejbedarát, csak ne tejjel, hanem vízzel. Kiváló savlekötő hatása van.
• Barnarizs: Rizskásának vagy rizspudingnak elkészítve vízzel (soha nem tejjel!) kiváló savlekötő.
• Bazsalikom: Ételeidet szórd meg friss bazsalikom levéllel, vagy étkezés után rágcsálj el egy-egy levelet. Emésztést elősegítő és szájszag közömbösítő, elmulasztja a böfögési ingert.
• Reggeli zöldturmix: alma, banán, spenót (vagy bármilyen zöld levél), fahéj, gyömbér, bazsalikom, menta