AntalVali.com

A székrekedés egyike a leggyakoribb panaszoknak, amely igen sok embert érint, különösen az idősebbek körében. Franciaországban tízmillió ember szenved székrekedésben, Németországban a lakosság 30%-a, Magyarországon majdnem a fele. Az elmúlt években a statisztikusok szerint növekedett a székrekedésben szenvedő emberek száma.

A magyarországi statisztikák a következő képpen alakultak az elmúlt évben az életkorbeli eloszlás tekintetében:

• gyermekkor: csúcs
• fiatal kamaszkor: enyhe csökkenés a gyermekkorhoz képest
• 17-27 éves kor között: 3%
• 28-45 éves kor között: nincs pontos adat, kb. 5 %
• 46-65 éves kor között: 8 %
• 65 év felett: 20%

Tartalom

• De nézzük csak, mi is az a székrekedés?
• A székrekedés okai
• A székrekedés okairól részletesebben
• Szerves anyagok és a székrekedés
• Tünetek
• Szövődmények
• Székrekedés idősebbeknél és öregeknél
• Székrekedés kisgyermekeknél
• A székrekedés diagnózisa
• A székrekedés diétás (étrendi megkötéseken alapuló) kezelése
• A szabadlevegőn való mozgás elengedhetetlen
• Hashajtók és egyéb kezelési módszerek

De nézzük csak, mi is az a székrekedés?

Egy tévhitet már az elején tisztáznunk kell: a szorulás NEM székrekedés. A szorulás csak egy tünet, míg a székrekedés egy súlyos betegség, amelynek egyik tünete a hosszan tartó szorulás is lehet.

Az a nézet, hogy naponta legalább egyszer székletet kell üríteni, már az ókor óta meggyőződése az embereknek. Néhány teljesen egészséges ember is székrekedés elleni gyógyszereket és hashajtókat kezd szedni, mert nincs naponta rendszeresen széklete, és ezáltal függővé válik a hashajtóktól. A székletürítés normál gyakorisága még egészséges emberek körében is tág határok között mozog. A naponkénti egyszeri székletürítés nem feltétlen garanciája a megfelelő bélműködésnek. Ma már széles körben elfogadott, hogy a naponta négyszeri székletürítés is ugyanúgy normális lehet, mint a heti négyszeri. Ez attól függ, hogy az adott időszakban mit ettél, abból mennyit, ittál-e rá eleget, illetve aznap mozogtál-e többet (esetleg kevesebbet), mint egyébként.

Egy átlag ember számára  már az székrekedést jelent, ha 48 óra alatt nincs széklete, pedig ez még csak a szorulás.

A székrekedést a legtöbb ember úgy fogalmazza meg, hogy jellemzően kevés és kemény széklettel, valamint ürítési nehézségekkel járó emésztési probléma. Pedig az orvosi értelembe vett székrekedés ennél egy picinykét azért  bonyolultabb.

Ha az alábbi tünetek közül minimum kettőt tapasztaltál az elmúlt időszakban, és a probléma legalább 12 hétig fennállt, akkor nagy a valószínűsége, hogy bizony-bizony neked székrekedésed van.

• A székletürítések nagy részénél erőlködnöd kell a produktumért, vagy legalábbis egy kisebb keresztrejtvénynyi időt trónolnod kell a vécén. Számomra az már egy székrekedés-gyanús háztartás, ahol a mellékhelyiségben komoly könyvtárral és folyóirattárral szembesülök.
• A végeredmény koppan a vécében, azaz a székletürítések nagy részénél kemény székletet hagysz magad után.
• Heti 4 alkalomnál kevesebbszer van spontán székletürítésed.
• A székletürítések nagy részénél kézzel, vagy ujjal segítened kell az ürítést, mert félig kijön, aztán se be, se ki.
• Hashajtó, vagy egyéb kémiai kegyszerek nélkül nincs normális székleted.
• Adott alkalommal nagyon kevés mennyiségű székletet produkálsz, függetlenül attól, hogy nem kemény az állaga.
• A nagydolog után olyan érzésed van, hogy a végbél nem ürült ki teljesen, és még lenne minek távoznia.

A fenti tünetek bármelyike már a székrekedés lehetséges fennállására utal.

A székrekedés okai

A székrekedés a széklet kialakulásának, illetve a bélrendszeren való áthaladásának zavara. Elsősorban az alábbi okok váltják ki:

• a bélmozgások zavarai,
• a székletürítési reflex gyengülése,
• változások a bél vagy a környező szervek szerkezetében, amelyek akadályozzák a bélben a béltartalom továbbhaladását a végbél felé.

A székrekedés okairól részletesebben

A bél két részre osztható, a vékonybélre és a vastagbélre. Szokásos körülmények között naponta 1-2 liter folyékony béltartalom kerül a vastagbél kezdeti szakaszába (a vakbélbe és a felszálló vastagbélbe). A bél keverő mozgása révén a béltartalom nagy felületen érintkezik a bélnyálkahártya felszínével. A felesleges víz és bizonyos vegyületek (szervetlen sók) így visszaszívódhatnak. A vastagbél leginkább egy tartálynak tekinthető, ahol a széklet kialakul és tárolódik, valamint ahol a víz visszaszívódik, amellyel megakadályozza, hogy a gyomor-bél rendszeren keresztül túl sok folyadékot veszítsen a szervezet.

A vastagbél mozgásainak rendellenessége székrekedéshez vezethet. Ezeknek a mozgási rendellenességeknek számos oka lehet.

A leggyakoribbak közé tartozik:

• a helytelen táplálkozás,
• a nem megfelelő folyadékfogyasztási szokások
• az életmód (pl. kevés mozgás, rendszertelen életvitel, stb.)
• a különböző stresszt kiváltó tényezők.

Ezek megzavarják az úgynevezett vegetatív idegrendszer működését; ez az idegrendszer felel a belső szervek működéséért. Sokféle, pszichésen nehéz helyzet előidézheti ezt: konfliktusok, depresszió, szorongás, rendszertelen munkarend és rendszertelen pihenés, egészségtelen táplálkozás.

A különböző szervekből, különösen a gyomorból és az epe utakból kiinduló reflexek is szerepet játszanak az idegi működésen alapuló székrekedés kialakulásában.

Az endokrin megbetegedések (a pajzsmirigy, a mellékvesék és egyéb belső elválasztású mirigyek megbetegedései), amelyek a bélre ható hormonok működését erősíthetik vagy gyengíthetik, szintén kiválthatnak székrekedést. (Ide sorolnám a fogamzásgátló tabletták és egyéb, a hormonműködésbe kardinálisan beleszóló kémiai gyógyszerek mellékhatásait is.)

A bél érrendszerében a véráramlásnak érelmeszesedés vagy más érrendszeri megbetegedés által kiváltott zavara is hátrányosan befolyásolja a bélperisztaltikát és székrekedéshez vezethet.

A mozgáshiány is gátolja a bélmozgásokat és különösen idősebbeknél székrekedést okozhat. A beteg által szedett gyógyszerek is jelentősen befolyásolhatják a bélmozgásokat; némelyik – különösen hosszabb távon – székrekedést vált ki. Ez különösen érvényes az atropinra és a hozzá hasonló hatásmechanizmusú gyógyszerekre, a különböző altatókra, néhány görcsoldóra, fájdalomcsillapítóra és a nátrium-bikarbonátra (szódabikarbóna). Pszichiátriai gyógyszerek (nyugtatók, antidepresszánsok, hangulatjavítók), vízhajtók, szervetlen vasvegyületek (vastablettákban) és az alumínium-hidroxid is okozhatnak szorulást.

A késői felkelés, a reggeli rohanás, a rendszertelen munkabeosztás, az életvitel és munkahelyi viszonyok változásai – mind olyan tényezők, amelyek székrekedéshez vezethetnek.

A székletürítési ingert gátolhatják a WC-használat nem megfelelő feltételei, bizonyos esetekben az indokolatlan szégyenérzés. Sok esetben a munkahely által támasztott szabályok váltják ki a problémát (pl. óránként csak öt percre, a munkahely által előírt időpontban lehet vécére menni - hát igen, vezényszóra nem megy!)

Székrekedést okozhatnak a belet leszűkítő szervi megbetegedések is.

Szerves anyagok és a székrekedés

Minél több szerves illetve minél több élő étel (enzimekben, vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag nyers, kezeletlen táplálék) jut a szervezetedbe, annál kisebb az esélye, hogy székrekedésed legyen. Sajnos a mai - széles körben hozzáférhető - táplálékok zöme szervetlen, emészthetetlen, és élelmiszeriparilag túlkezelt anyagok tárháza.

A táplálék összetétele, az emészthetetlen táplálékrészek mennyisége, valamint a bél víz- és ásványisó-visszaszívási képessége befolyásolják a béltartalom mennyiségét és minőségét.

A szerves anyagokat az alábbi nagyobb csoportokba lehet osztani: szénhidrátok és egyéb anyagok. Az első csoportban találhatók a cellulóz (rostok), a nyák (vízoldékony poliszacharidok), pektin, természetes polimerek és egyéb anyagok. Legfontosabb jellemzőjük, hogy ezek az anyagok nem képeznek jelentős energiaforrást, de elengedhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez.

A második csoportba tartoznak a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és az élő enzimek, amelyek jelenléte nélkül egyáltalán nem működne az emésztés a feldolgozás és a felszívódás.

Az a táplálék, amely bőségesen tartalmazza a fenti anyagokat,  és bejut mellé a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék is, az megfelelő mennyiségű székletet jelent, hisz ezeknek a tápanyagoknak a jelenléte fokozza a bélperisztaltikát.

A táplálkozási szokások megváltozása is a székrekedés egyik oka lehet; szorulást okozhat például a túlságosan feldolgozott, kevés szerves anyagot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, áttérés a gyorséttermi kosztra, az édességfüggővé válás, stb.

Tünetek

Az a tapasztalatom, hogy a székrekedést nem lehet különálló problémaként kezelni, mert mindig társul mellé egyéb tünet, vagy más bélrendszeri és emésztőszervi betegségek is meghúzódhatnak a hátterében.

Az emberi szervezet működése csodálatos. Minden mindennel összefügg! A székrekedés tünete a szorulás, a székrekedés viszont több más betegség tünete (jele) is lehet. Sőt magának a székrekedésnek a tünetei is utalhatnak más betegségek vagy működési zavarok jelenlétére, illetve lehetnek közösek is.

A székrekedéssel együtt járó tünetek ezért igen változatosak, és nagymértékben függnek a háttérben meghúzódó betegségtől, és azok egyéb tüneteitől is. Bizonyos esetekben a székrekedés az egyetlen panasz, mások esetében egyéb tünetek is jelentkeznek:

• A székletürítés gyakorisága az alábbi határok között változhat: 2-3 naponta, csak hetente kétszer vagy esetleg még ritkábban van székletürítés. A széklet általában nagyon kemény, száraz, kiszáradt bogyók vagy darabok formájában jelentkezik, hasonlít a birkák bogyós ürülékére. Néha lehet babszem alakú is vagy olyan, mint egy fonat vagy egy kötél, vagy egy szabálytalan gyöngysor.

• Néhány betegnél "szorulásos hasmenés" alakul ki, amely akkor jön létre, ha a bélműködés már hosszabb ideje leállt; ekkor a széklet végül is feloldódik a bélfal által az irritáció következtében kiválasztott nyálkában, ami a szervezetnek egy "életmentő" reakciója az ilyen esetekben. Ez a tünet figyelmeztető jel arra, hogy már nincs bélműködésünk. A probléma figyelmen kívül hagyása, elkendőzése, vagy a tünetek elgyógyszerezése végzetes lehet. Ebben az esetben a drasztikus életmódváltás, és az enzim és rost dús táplálkozási reformdiéta bevezetése segíthet, természetesen szakember felügyeletével.

• Időnként a problémával küzdők teltségérzésről és fájdalomról, görcsökről panaszkodnak, amely akkor csökken, amikor a széklet vagy a gázok távoznak.

• A hasi feszülés és a puffadás is zavaró tünet, ezt a bélbaktériumok által termelt gázok felszaporodása okozza; a gáz nem tud távozni, mivel a vastagbelet elzárja a széklet. Ennek a hátterében a helytelen táplálkozási szokások miatt kialakult elsavasodás, vagy ennek következménye: a candidiázis is állhat. Ha a szervezet nem tud megfelelően bontani, emészteni és feldolgozni, akkor a táplálék rothadásnak indul a gyomrunkban, ami szintén puffadáshoz, gázfejlődéshez, és görcsökhöz vezethet.

• A székrekedéseseknél tünetként jelentkezhet étvágycsökkenés vagy öklendezés és hányinger, ami arra figyelmeztet, hogy a szervezetünk - köszöni szépen - nem kér abból a szemétből, amit "táplálék" gyanánt belédiktálunk.

• Járulékos tünetként előfordul fejfájás, általános ingerlékenység, rossz hangulat és alvászavar is, amit elsősorban annak köszönhetünk, hogy az elégtelen bélműködés, emésztés, feldolgozás és felszívódás miatt a jó közérzethez elengedhetetlen tápanyagok sem jutnak be a szervezetbe, másodsorban a székrekedéssel járó egyéb kellemetlen tünet is akadályozza a nyugodt alvást, és a jó közérzet kialakulását.

• A hosszan tartó székrekedés bőrelváltozásokat is okozhat: a bőr sápadt, gyakran sárgás árnyalatú, petyhüdt lesz, elveszti rugalmasságát, mitesszeres - rosszabb esetben pattanásos, vagy gyulladt, érzékeny (főleg a száj körül) - lesz, illetve fokozódik a faggyútevékenység, ennek ellenére a bőr szárazérzetűvé válik.

Az ileitis terminalis nevű betegségben (Crohn-betegségben) szenvedő betegek közül minden ötödik, a colitis ulcerosában (fekélyes bélgyulladásban) szenvedők közül minden második székrekedéses.

Szövődmények

Hosszú távon a székrekedés különböző szövődményeket idézhet elő:

• Vastagbélgyulladást. ma már bebizonyított tény, hogy a vastagbelünk épsége elengedhetetlen feltétele az egész szervezet egészségének.

• A kőkemény széklet felsértheti a bélfalat, a bélben sebeket és fekélyeket okozhat, extrém esetekben teljes bélelzáródás alakul ki, amely miatt sebészeti beavatkozásra van szükség.

• A huzamosan fennálló székrekedés a végbél és végbélnyílás különböző betegségeihez vezethet. Leggyakoribb ezek közül az aranyér és a végbélnyílás berepedése.

• Ma is vita tárgyát képezi, van-e összefüggés a krónikus székrekedés és a rák kialakulása között. Az egyik teória szerint a széklet felszaporodása a bélben növeli a bélből származó káros anyagok koncentrációját, és ezek szervezetbe való visszaszívódását. Ezek az anyagok hosszú távon hatnak a bélfalra, s ez rák kialakulásához vezethet. Az alábbi fenyegető figyelemfelhívó tünetekre kell odafigyelni, amelyek esetleg rák kialakulására utalhatnak:

  • általános gyengeség,
  • fogyás,
  • véres székletürítés,
  • ceruzavékonyságú széklet.

Székrekedés idősebbeknél és öregeknél

Idősebbeknél a székrekedés kétszer olyan gyakran fordul elő, mint fiataloknál, öregeknél pedig két és félszer gyakoribb. A bélperisztaltika károsodik és a székürítésben részt vevő hasizmok gyengülnek. Időskorban a bélflóra összetétele szintén megváltozik, mennyisége növekszik. Azok a baktériumok, amelyek jótékony hatást gyakorolnak a bélműködésre, fokozatosan elveszítik ezt az előnyös hatásukat, csökken az anyagcserében játszott szerepük, ugyanakkor a rothasztó baktériumok felszaporodnak. Az emésztőnedvek csökkent kiválasztása is hozzájárul a mikro flóra megváltozásához, s így felborul a vastagbél baktériumflórájának egyensúlya. Ez mind-mind a hosszú távú, több évtizedes helytelen táplálkozási szokások eredménye.

Az időseknél a gyógyszerszedéshez kapcsolódó székrekedés is gyakori. Időseknél sokkal gyakrabban alakulnak ki kemény székletrögök, mint fiataloknál, s ez a bélben fekélyek kialakulásához vagy teljes elzáródáshoz vezet.

Székrekedés kisgyermekeknél

Sajnos manapság egyre gyakoribb - sőt lassan ijesztő méreteket ölt - a kisgyermekeknél előforduló székrekedés. Ennek oka elsősorban a szülő, másodsorban pedig a közétkeztetés.

Szomorú, de már gyermekkorban elrontjuk a gyerek emésztését rengeteg haszontalan, felesleges és káros élelmiszer adásával, amelyet sokszor a reklámok megtévesztő módon egészségesnek tüntetnek fel, mint például az édességek, nassok, és "tejes" szeletek nagy része.

Gyermekeinknek nem adunk elegendő korpát, rostot, zöldséget, gyümölcsöt és nyers ételt, viszont annál több édességet, cukrot, finomított élelmiszert, félkész kaját (bébiételek is!!!), húskészítményt és fehérkenyeret. Arról meg ne is beszéljünk, hogy milyen emésztőrendszer-gyilkos italokkal traktáljuk őket: instantkakaó, dobozostea, cukros üdítők, szénsavas üdítők, vízben oldódó instant italporok, "... ízű" szörpök, szintetikus adalékokkal teli egészségesnek mondott joghurtitalok.

Ne gyógyszerezzük és hashajtózzuk őket! Tanítsuk meg őket egészségesen étkezni!

A székrekedés diagnózisa

A székrekedés tünetei nyilvánvalóak, ezért a diagnózist könnyű felállítani. A betegek általában beszámolnak erről a problémáról orvosuknak. A szorulás okának megtalálása ugyanakkor sokkal nehezebb.

A vastagbél alapos átvizsgálásának érdekében kolonoszkópiát (vastagbéltükrözést) végeznek.

Az endoszkópos vizsgálat mellett kontrasztanyagos röntgenvizsgálat is történhet, ekkor kontrasztanyagos beöntést követően röntgenfelvétel-sorozatot készítenek a bélről, ily módon teszik láthatóvá a belet és annak esetleges elváltozásait, pl. a rákos daganatot.

A székrekedésben szenvedő betegeknél vér-, vizelet- és székletvizsgálatot, valamint gyomortartalom-vizsgálatot is végeznek annak érdekében, hogy megtalálják a székrekedés okát. Időnként kiegészítő biokémiai vizsgálatokra is szükség van (például vércukor-, enzimaktivitási vizsgálatokra).

A székrekedés diétás (étrendi megkötéseken alapuló) kezelése

A székrekedés nem gyógyítható gyógyszerrel és hashajtókkal! Kizárólag csak a táplálkozási szokások megváltoztatása és célirányos megtervezése segít.

A kezelési program része, hogy a székrekedés problémájával küzdőnek tudnia kell, mely tápanyagok segítik elő és melyek gátolják a bélmozgásokat.

A bélmozgásokat elősegítő élelmiszerek:

• fekete kenyér, rostos kenyerek, teljes kiőrlésű, finomítatlan gabonákból készült kenyerek
• nyers zöldségek és gyümölcsök, aszalt gyümölcsök (főleg a szilva és a fehérszőlő)
• valódi müzlik (nem az ízesített csokispelyhek és társaik!),
• hajdina,  nyers vagy előcsíráztatott magvak, árpa, zab  (kása formájában reggelente elfogyasztva a legjobb)
• fermentálással savanyított ételek
• ásványvíz, valódi gyümölcslevek (szilva, sárgabarack, grépfruit), must, sör
• savanyított tejtermékek: aludttej, natúrjoghurt, kaukázusi kefir
• csírák, algák és egyéb magas enzimtartalmú élő ételek

A bélmozgásokat gátló termékek:

• erős fekete tea, kakaó, vörösbor
• fehér kenyér, zsemle, kifli és minden finomított lisztből készült pékáru
• "tapadós" ételek: finomra őrölt, ill. hántolt gabonafélék, különösen a búzadara és a  felfújtak stb.
• félkész és instant élelmiszerek
• cukor, sütemények, piskóták
• főtt levesek

Szorulás esetén jó eredményeket lehet elérni korpa fogyasztásával is. A korpát nem bontja le a gyomornedv, nem szolgáltat jelentős mennyiségű energiát, ugyanakkor jelentősen növeli a belek mozgásait.

Az első feladat: a bélflóra helyreállítása, aminek alapja a probiotikus (emésztőbaktériumokban és élő enzimekben gazdag) étkezés, vagy szupermagas baktériumszámot tartalmazó pro- vagy szinbiotikum szedése (Emóció, szinbiotikus apiterápiás készítmények).

Emellett fontos az egészséges étkezési rend kialakítása is. Naponta legalább ötször kell étkezni, lehetőleg ebből csak egy olyan alkalom legyen, amikor főtt, sült, egyéb hőkezelt vagy párolt ételt fogyasztunk, és ne teljen el túl sok idő két étkezés között.

A második feladat: az alulműködö, vagy a hiányzó emésztőenzimek pótlása: algák, csírák, aktív árpa, nyers magvak, papaya, ananász, alma, gyömbér; vagy szedjünk élő enzimet tartalmazó táplálék kiegészítőt (Emóció, Fermentált papaya ital).

Harmadik feladat: a konkrét diéta alkalmazása:

• cukor teljes elhagyása
• finomított, instant és félkész élelmiszerek teljes elhagyása
• a húsfélék elhagyása
• 80%-ban nyers, kezeletlen ételeket tartalmazó étrend bevezetése
• rost és nyákdús táplálkozás
• megfelelő mennyiségű folyadék bevitele (testsúly-kilogrammonként 70 ml, ebből 30ml/ testsúlykilogramm tiszta víz!)

Nem árt egy alapos méregtelenítés, vagy legalábbis egy béltisztító kúra beiktatása.

A szabadlevegőn való mozgás elengedhetetlen

Az aktív életmód fontos a székrekedés megelőzésében és kezelésében. A késői felkelés és az ágyban való hosszas lustálkodás, a tévé előtti tespedés, az állandó számítógép előtti ücsörgés  nem előnyös.

A hegymászás, a sífutás, a séta, úszás, biciklizés és az egyéb szabadlevegőn végezhető sport és mozgás egyéb formái mind ajánlhatóak. A fizikai aktivitás fokozza a belek mozgását, erősíti a hasfalat és általában is hozzájárul a jó egészséghez és közérzethez.

Hashajtók és egyéb kezelési módszerek

Szorulás esetén a székletlazítók és egyéb hashajtók alkalmazása meglehetősen összetett probléma. Ezek általában hatékonyak a kezelés kezdetén, azonban túl hosszú alkalmazás esetén a szervezet függővé válik ezektől a készítményektől, míg végül teljesen képtelen lesz a spontán székletürítésre.

Régóta alkalmazzák az orvosi gyakorlatban a természetes székletlazítókat; bizonyos növényeket, például a lenmagot és a rebarbarát. Sok hashajtó gyógyszer tartalmaz a növényekben található anyagokhoz hasonló tulajdonságú, mesterségesen előállított anyagokat, amelyek viszont pont mesterséges mivoltuk miatt kevésbé hatékonyak, mint természetes társaik.

A kémiai és "természetazonos"hashajtók mellékhatásai az alábbiak lehetnek:

• túladagolás okozta hasmenés
• allergiás reakciók
• kóros vízhiány, kiszáradás
• korai bőröregedés és ráncosodás
• hajhullás
• a vékonybél működészavara (felszívódási zavarok)
• bélgyulladás
• a belek teljes ellustulása, majd végleges leállása
• a hatékonyság fokozatosan csökken, mert a szervezet hozzászokik a gyógyszerhez

A legtöbb mellékhatás csak sokévi hashajtóhasználatot követően jelentkezik.

A természetes készítmények, a szénhidrátok és a cellulózszármazékok alkalmazása esetén ritkábban fordulnak elő mellékhatások.

A szorulás kezelésekor nem szabad elfeledkezni a növényekről sem. A növényekben jelen lévő biológiailag aktív anyagok természetes tulajdonságaik révén hosszú távon jobb eredményre vezethetnek, mint a gyógyszerekben megtalálható, szelektíven kivont vegyületek. Az alábbi növényeknek van széklethajtó tulajdonságuk:

• rebarbaragyökér
• szenna
• kutyabengekéreg
• spárga
• ezerjófű szára
• lenmag
• kerti kakukkfű
• fehérmályva gyökér
• édeskömény
• ánizs
• gyömbér
• aranypecsétfű

Akut szorulás esetén beöntést adnak, ezt sebészi beavatkozások után, fertőző betegségeknél, mérgezéseknél és egyéb sürgősségi állapotok esetén alkalmazzák.

A bélmozgások rendezésére szolgáló anyagokat is javasolhatják időnként a szorulás kezelésére.

Különböző fizikoterápiákat is alkalmaznak: galvánkezelést, hasi masszást stb. A fokozott bélmozgású betegeknél bizonyos fizikoterápiák fokozhatják a hasi fájdalmat.

A székrekedés megelőzése

Fontos, hogy a heveny székrekedés ne alakuljon át krónikussá. Akut székrekedés gyakran jelentkezik heveny fertőző megbetegedéseknél. Olyan személyeknél, akik egészségtelenül étkeznek (nem fogyasztanak elegendő szerves anyagot, rostot és folyadékot), akik rendszertelenül alszanak, illetve baktériumok által termelt káros anyagokkal rendszeresen kapcsolatba kerülnek, nagyobb valószínűséggel fejlődik ki akut szorulás. Heveny fertőzések esetén a szorulás megelőzésében fontos szerepe van az elegendő folyadékbevitelnek, gyümölcsök, zöldségpépek, gyümölcslevek és savanyított tejtermékek fogyasztásának.

Súlyos szívbetegeknél, valamint ágyhoz kötött betegeknél is gyakran alakul ki akut szorulás. Az ágynyugalom lehetőség szerinti lerövidítése, és a fekve is végezhető gyógytorna, valamint a megfelelő diéta csökkenti a szorulás kialakulásának, ill. krónikussá válásának kockázatát.

A természetes székürítési reflexek elvesztésével járó szorulás néha már gyermekkorban jelentkezik. A gyermekek megtanítása a határozott időben történő székürítésre fontos a habituális (szokásos) szorulás kialakulásának megelőzésében, amelyet az ingerek hiánya vált ki. A mindennap azonos időben történő székürítés felnőtteknél is segít megelőzni a szorulás kialakulását.

Az étkezések közötti túl hosszú szünet megzavarhatja a bélmozgások szokásos ritmusát. Az étkezések közötti idő lerövidítése és a szerves anyagokban gazdag ételek fogyasztása fontos szerepet játszik a szorulás kialakulásának megelőzésében.

A fizikai aktivitás, a reggeli torna, séta, a vízi sportok szintén fontosak a szorulás megelőzésében, különösen az ülőmunkát végzők esetében.

Sajnos a mai túlcivilizált és urbanizált világban nagyon nehéz betartani a helyes bélmunkához és gyomorműködéshez szükséges étkezési szabályokat, ezért javasolt megelőzésként a magas élőenzim, rost, emésztést segítő tápanyagok és vitaminokban gazdag étrend-kiegészítők szedése:

• Emóció
• Méz almarosttal
• Prebiotikus rost-koktél
• Prebiotikus karotin-koktél
• Raw Food-ok
• BiOmega zöldség-koktél
• Probiotic AllFlora
• Gyöngy Méz Koktél borban
• Aktív árpacsíra
• Fermentált papaya

Források:

• székrekedés.lap.hu
• Dr.Edward Howell: Enzim táplálkozás (Mandala-Veda Kiadó)
• Viktoras Kulvinkas: Csíraételek (Mandala-Veda Kiadó)