AntalVali.com

Krémezni érdemes, de nem mindegy, mivel! - részlet Dr. Rózsa Sándor: testápoló Kislexikon c. könyvéből

Testünk és környezetünk érintkezési felülete, a bőr külső hatásoknak különösen ki van téve. Bőrünk hamar elhasználódik, szárazzá, érdessé, ráncossá válik, ha nem ellensúlyozzuk a napfény, a szél, a hideg, a forróság, a légszennyezés, a tisztítószerek hatását. A bőr ugyan védekezik ez ellen, zsíros váladékkal (faggyú) keni magát, ám előfordulhat, hogy ez nem elegendő. Különösen a munkahelyi és a nagyvárosi légszennyezés káros hatásai, valamint az öregedéssel járó bőrelváltozások ellen tanácsos - főképp száraz bőrűeknek - a rendszeres krémhasználat.

A zsíros bőr, a gondos napi tisztításon kívül, általában krémezést nem igényel. Ám mint mindig, itt is a megelőzés a leghatékonyabb. Ha óvakodunk a túlzott igénybevételtől, például a mértéktelen napozástól, bőrünk ezt meghálálja. Az erős napfénytől vagy vegyszerektől károsodott bőrön már nehéz segíteni. (Egy színes bőrű szerint: Napra csak a fehérek és a szamarak mennek.)

Németországban például a szoláriumok használata 18 éven aluliaknak tilos. Az erősödő ultraibolya sugárzás miatt egyre gyakoribbá váló bőrrák az egyik leggyorsabban ölő rákbetegség. Ne hívjuk ki magunk ellen a sorsot a bőrt is károsító cigarettázással, fölösleges napozással és olyan szerek használatával, amelyekről nem tudjuk, hogyan hatnak! ...

Hidrolipid film

Bőrünk felszínét vékony V/O-emulzióréteg (lásd később) védi. A faggyúból, szaruzsírból és vízből álló úgynevezett hidrolipid film a bőr saját krémje, amely óvja a bőrt a mechanikai, fény-, vegyi és egyéb hatásoktól, és főleg a kiszáradástól. Savassága folyamatosan pH5 körüli, bőrünk ezt tejsav és más savak termelésével szabályozza. A sav enyhe baktériumölő hatású, védi a bőrt a kórokozóktól, sőt az ártalmatlan baktériumok megtűrésével nem engedi érintkezni bőrünket a kórokozókkal. A hidrolipid film savasságát tehát nem szabad semlegesíteni. Ezért ajánlják a bőrgyógyászok a pH5 savfokú testápoló szereket. Sajnos a tiszta háziszappan erősen lúgos, és a savas bőrközegre romboló hatású. A finom pipereszappanok valamivel enyhébbek. Érzékeny bőrűek használjanak babaszappanokat vagy folyékony, enyhe tenzidekből álló kézmosókat. A bőr savassága órákon belül regenerálódik, mégsem ajánlatos, ha bőrünk gyakran érintkezik tenzidekkel. Így például a bőrgyógyászok eltanácsolnak a napi tisztítószeres fürdőzéstől. Feleslegesen ne kenjünk magunkra naponta ismeretlen hatású anyagokat, hiszen a levegővel, vízzel, élelemmel amúgy is óhatatlanul számos káros anyag jut a testünkbe.

Az életmód a döntő

A jó krém bőrápoló segédeszköz, ám ki kell emelnünk, hogy a döntő itt is, mint más egészségi kérdésekben, az életmód, elsősorban a táplálkozás (a helyes táplálkozással későbbi hírleveleinkben még sokat fogunk foglalkozni). Aki sok zsírt eszik, ne csodálkozzon, ha az a bőrén is látszik (mitesszerek, pattanások formájában)! A bőr táplálása, építése csakis a vérkeringésen keresztül lehetséges. A legjobb krém mindig a friss főzelékféle, gyümölcs, gabona. A kiegyen súlyozott táplálkozás, a különböző élelmiszerek egyensúlya, az elegendő testmozgás és a friss levegő hatására bőrünk korunknak megfelelően rugalmas, tiszta, és közérzetünk is kiváló lesz.

...

Összetétel, krémtípusok

Meglepődtem, amikor laborvezető leverkuseni barátom saját készítésű krémmel ajándékozott meg. Te tudsz krémet keverni? - kérdeztem. Ugyan, semmiség! Csak egy kis emulgeátor, olaj és víz kell hozzá! Ezek után magam is kipróbáltam, sőt évekig krémkeverést tanítottam a kölni népfőiskolán.

Mindenki vízzel főz. Még a leghíresebb krémek fő alkotórésze is víz. Ezt bizonyítja az is, hogy a gyári krémek dobozán föltüntetett összetétel-lista első helyén rendszerint aqua szerepel. (Az anyaglista csökkenő töménységi sorrendben tünteti fel az összetevőket.)

A krém tehát nem más, mint víz és olaj keveréke. Mivel e kettő taszítja egymást, kell némi ragasztó, ami összeköti őket: ez az emulgeátor. A krém fizikokémiailag emulzió - olyan stabil keverék, amelyben az egyik anyag apró cseppecskék formájában eloszlik a másik anyagban.

Ha olajcseppeket keverünk el vízben, akkor olaj a vízben, O/V-emulziót kapunk. Ilyen például a tej, vagy a matt krémek java része. Ezek általában vizesebb krémek.

Ha fordítva, vizet diszpergálunk olajban, akkor víz az olajban, V/O-emulziót kapunk (ide tartozik például a vaj, a napozókrém, a Nivea). Ezek általában zsírosabb krémek.

A két krémtípus valójában nem a víz-olaj aránya, hanem a víz-olaj kötésjellege, illetve a krém vízben való oldhatósága alapján különböztethető meg. Így az első típus, az O/V-emulzió könnyen lemosható, hidrofil, matt krém, míg a másik típus, a V/O-emulzió vízben nem oldódó, lipofil, bőrön fénylő preparátum. Utóbbiak közé tartozik például a popsikenőcs vagy a napozókrém, amely vízzel gyakran kerül érintkezésbe, ezért nem lenne előnyös, ha lemosódna.

A nappali és az éjszakai krémek jellemző tulajdonságai röviden összefoglalhatók:

A krémkészítéshez nélkülözhetetlen, és a házi keveréshez is használt emulgeátorok ma már szintetikus anyagok, de a természet is bőven kínál belőlük. A krémeket eleink még a természet kínálta emulgeáló tulajdonságú anyagokkal keverték: tojással, szójával, viasszal elegyítették. E receptek némelyike máig fönnmarad. Az emberi test is termel emulgeátorokat, különböző emésztő nedveket, epét stb., amelyek a táplálék zsírjait apró cseppekre osztják, hogy azokat föl tudjuk szívni. Ha belső szerveink nem tudnak emulgeátorokat termelni, akkor a zsíros ételeket nem tudjuk megemészteni.

O/V-emulziók

A nappali krémek könnyen fölhordhatók és gyorsan fölszívódnak a bőrbe. Vízben oldódnak. Hígításukkor kozmetikai tejet kapunk (lotion). Lehetnek festő (make up) hatásúak is, ilyenkor színező fémoxid-pigmenteket (vas-oxidot, titán-oxidot) kevernek a krémbe.

Mi a helyzet az úgynevezett hidratáló krémekkel? Ezek nedvességszabályzókat tartalmaznak (aminosavakat, pentózokat, tejsavat), amelyek nem tévesztendők össze a nedvességtartó szerekkel (szorbit, glicerin). Utóbbiak a készítmények kiszáradását akadályozzák meg, hogy az mindig jól kenhető legyen. Magukhoz vonzzák a vizet, ezért a bőrápolásban semmi keresnivalójuk. Ott ugyanis ellenkező hatást érhetnek el: a bőr alsó rétegeiből fölszívják a vizet, és kiszárítják azt. (Házi krémekbe ilyen szereket nem keverünk). Az előző csoport, a nedvességszabályzók hatása sok bőrgyógyász szerint szintén kétséges.

V/O-emulziók

Ezek rendszerint víz az olajban emulziók. Több zsírt tartalmaznak, tehát jobban zsíroznak. Fényesek, a víz-olaj kapcsolat vízzel nehezen törhető fel, ezért vízben nem oldódnak, vízzel nem moshatók le. Ilyenek például a babakrémek (Penaten), amelyek víztaszítók, hiszen a gyakorta pisis gyerekpopsiról a víz lemosná a kenőcsöt.

Az O/V-krém száríthatja a bőrt

Az arcápoláshoz sokan sajnos nem a megfelelő krémet választják. A zsírhiányos, öregedő bőrhöz némely matt, nappali krém nem ajánlatos, mert a kívánatossal ellentétes hatást érhetünk el. Már említettük a glicerin és a szorbit bőrszárító hatását. Igaz ugyan, hogy az O/V-krémek gyorsan fölszívódnak és megduzzasztják a hámréteget (hidratálnak), ám a krém, ha nem pótolják, egy idő múlva, amikor a felsőbb rétegből a víz elpárolgott, a nedvességet az alsó, mélyebb rétegekből szívja föl. Az egyébként is száraz bőr tovább töredezik, finom repedések keletkeznek rajta, amin keresztül újabb nedvesség távozhat és a gyulladásveszély is nő (8) (9).

Tovább:a testápoló Kislexikon 2. részéhez: Fiatalít-e a krém?