AntalVali.com

Véget ért a klímacsúcs, kiírták a megújuló energiaforrások 30%-os vissza nem térítendő állami támogatását a lakosság számára.

Koppenhágában végére ér a klímakonferencia, mialatt hazánkban december 15-én végre újra kiírták a lakosság számára a megújuló energiaforrások állami támogatását, amihez kamattámogatott hitel is igénybe vehető. A kiírás részleteit itt olvashatjátok: megújuló energia támogatás. Bár az oldal olvasói az átlagnál jóval tájékozottabbak az egészséges életmód és környezetvédelem területén, mégis azt gondolom, egy átfogó cikk a helyére tehet néhány eddig tisztázatlan kérdést a megújuló energiák témakörében.

Tartalom:

• Sokkal nagyobb a környezeti probléma, mint ami a média híradásaiból kiderül
  
• Miért nem teszünk mindezen tények ellenére semmit?
  
• Jelenleg elérhető energiaforrásaink három fő csoportba sorolhatók
  
  • Fosszilis energiahordozók
    
  • Atomenergia
    
  • Megújuló energiák

Sokkal nagyobb a környezeti probléma, mint ami a média híradásaiból kiderül

Nem riogatni szeretnék, de érdemes tudnotok, hogy sokkal nagyobb a környezeti probléma, mint amiről az általánosan olvasott sajtó beszámol, és a közeljövőben (előre láthatóan 5 éven belül) várható az energiaárak drasztikus emelkedése. Meggyőződésem, hogy az élhető jövő energetikai szempontból a helyi szinten megtermelt megújuló energiaforrásokkal képzelhető el egyedül, mind a család energiabiztonsága, mind pedig a környezetvédelem szempontjából. Egy 1 kW-os napelem rendszerrel évente kb. 1 tonna, egy négytagú család meleg vizét ellátó napkollektor rendszerrel évente 6-700 kg CO₂-tól mentjük meg Földünket! Ne kívülről várjuk a megoldást, tegyük meg mi amit tudunk, s így lehet esélyünk arra, hogy gyerekeinknek maradjon még tiszta ivóvíz és tiszta levegő!

Kezdjük az alapoknál: bolygónk az ökológiai katasztrófa küszöbén áll. A jelenlegi helyzet kialakulásáért az emberiség felelőssége elvitathatatlan. Az ipari forradalom kezdetétől az erdők kivágása mellett, először a szén, majd az olaj és a gáz felhasználása vált dominánssá, ezzel óriási környezeti pusztítást okozva, majd megjelentek a műanyagok (szintén a kőolajnak köszönhetően), amik nagyon sokára bomlanak le, s lassan szeméttel borítják el a Földet. Később elindult az atomenergia kiaknázása, ami egyelőre be nem látható kockázatokkal jár. Az atomenergia felhasználása miatt növekszik a Földön a radioaktivitás, aminek valódi kihatásait szintén nem ismerjük. A folyamatos növekedésen alapuló világgazdasági modell felfokozott, értelmetlen fogyasztásra, ennek következtében az energiaforrások és a nyersanyagok eszement pocsékolására sarkallják az emberiséget.

Minden nap előbukkanó téma a széndioxid- kibocsátás, a globális felmelegedés. Sokan cáfolják a hatásait, bagatellizálják a témát, de tény, hogy az elmúlt ötven évben egyes tudósok szerint 2, más mérések szerint 5 fokkal emelkedett a Föld hőmérséklete. A tengerszint emelkedése 1992 óta eléri az évenkénti 3,2 millimétert, miközben az elmúlt ötezer évben alig egy milliméter volt az átlag, a grönlandi jégből ötven százalékkal több olvad el 2008-ban, mint 1992-ben, az Aral tó 60, a Csád tó 75 százaléka mára eltűnt és 2002 és 2050 között várhatóan annyi szén-dioxid jut a levegőbe, mint a korábbi 250 évben összesen. Tehát egyre melegebb van, a jég olvad, a tengerszint emelkedik, viharok, árvizek, szokatlan természeti katasztrófák sújtanak fokozódó ütemben embermilliókat.

Miért nem teszünk mindezen tények ellenére semmit?

Jogos a kérdés. A probléma megoldására több út is létezik, csak el kellene indulni legalább egyen. Viszont a lehetséges pozitív változások a mostani rendszer érdekeit sértik, ennek ékes bizonyítéka volt a most záruló koppenhágai klímacsúcs is. Döntéshozóinkban még sajnos csak gyűlik a bátorság, hogy a közjóért beáldozzák egy szűk, ámde annál befolyásosabb réteg rövidtávú érdekét. Aki itt tehet az a saját felelősségére ébredt ember, aki nem csak saját rövidtávú érdekét nézi, hanem képes egy nagyobb közösségről és hosszabb időtávról is felelősen gondolkodni. Ha egyre többen átérezzük felelősségünket utódaink és egymás jövőjéért, akkor lehet csak egyéni jövőnk is!

Ebben az írásban sorra vesszük a jelenleg használt energiaforrásokat, mert jelenleg ez az egyik legaktuálisabb probléma a világunkban. Egyre nagyobb az energiafelhasználásunk és egyre nehezebb előteremteni annyit, amennyit fel szeretnénk használni. Egyre kényszerítőbb a kereslet nyomása, ezért mind felelőtlenebb és költségesebb módokon próbálják megteremteni a szükséges energiamennyiséget, aminek természetesen nem csak előállítása, de felhasználása is környezetromboló. Ha nem szeretnénk önkéntesen jobb útra térni, akkor is rá leszünk kényszerülve, de az fájdalmasabb lesz... Meddig képes egy véges erőforrásokkal bíró világ a végtelen növekedés máig érvényes közgazdasági paradoxonja alapján működni?!

Jelenleg elérhető energiaforrásaink három csoportba oszthatók:

• Fosszilis (ősmaradványi) energiahordozók
  
• Atomenergia
  
• Megújuló energiaforrások

Fosszilis energiahordozók

Ebbe a csoportba a kőolaj, a földgáz, és a különböző szénfajták tartoznak, amikkel több probléma is van. Kitermelésük, felhasználásuk nem környezetbarát (fogyásukkal arányosan egyre kevésbé az), valamint mikor elfogynak, az okozott környezeti károk mellé gazdasági és társadalmi mélypont is társul - hacsak nem készülünk fel erre. Ki ne hallott volna már a tengerbe, talajba ömlött rengeteg olajról, ami mindent elpusztít, óriási bányákról, mérgező meddőhányókról, elszennyeződött, eltűnt vízkészletekről, vagy a levegő szennyezettségének óriási mértékű emelkedéséről, savas esőkről, globális felmelegedésről? Mindezekért nagyrészt a fosszilis energiahordozók használata a felelős, amik a világ energiaszükségletének több mint 80%-át fedezik jelenleg.

Nem beszéltünk még ezek egyre növekvő és a jövőben várhatóan drasztikusan növekvő árairól, az emberek energiaszolgáltatóktól való függéséről, az egyre növekvő energiaszámlákról. Jó ha tudjuk, hogy míg az 1900-as években egy hordónyi olaj energiájával 100 hordónyit tudtak kitermelni, addig ma 10 hordónyit és a hatalmasnak mondott olajtartalékok kitermelése már csak 1:3 arányban lehetséges. Tavaly hetekig nem kaptunk földgázt. Mi történik ha ezeket a csapokat egyszer gazdasági, vagy politikai okokból végleg elzárják? Mi lesz, ha idén, vagy jövő télen akár csak egy hónapig nem fogunk gázt kapni? Meddig elegendőek és megfizethetőek a készletek?

Atomenergia

Pártolói a legtisztább energiának tartják, ugyanakkor a gazdaságilag fejlettebb országokban már valamiért mégsem szeretnek ilyen erőműveket építeni a 70-es évek óta... Az alapanyag itt az urán, ami szintén el fog fogyni, ráadásul a kitermelése szintén környezetszennyező. Ha egy atomerőműben baleset történik, akkor az igen súlyos következményekkel jár. Mindenki hallott a csernobili balesetről, ami nagyon sok emberéletet követelt. Hatására még sokkal többen megbetegedtek, fejlődési rendellenességekkel születtek. A radioaktív szennyezés mindig világméretű. Ha nem történik baleset, akkor is előkerül a másik probléma, hogy mi történik a normál használat eredményeként kiégett fűtőelemekkel, sugárfertőzött ruhákkal, eszközökkel? A felezési idő, míg ezek a hulladékok ártalmatlanná válnak, ezer években mérhető. A ma alkalmazott legjobb tárolási mód, az úgynevezett „ideiglenes” tárolás a föld mélyén, betonba ágyazva. Valóban ideiglenes, mert a betont megeszi, elmállasztja a radioaktivitás, ha ez nem történne, sem lenne jobb a helyzet, mert a beton ilyen időtávlatokban gondolkodva nem túl stabil anyag, közel sem tart ki a felezési idő lejártáig. Utána mi lesz? Nem tudjuk azt sem, hogy mennyi radioaktív hulladék süllyedhetett már az Északi-tengerbe? A pártolók azt szokták mondani, hogy a tudomány meg fogja oldani ezt a problémát. Ne hárítsuk azonban a felelősséget az utánunk jövőkre! Akkor lehetne felelősséggel használni atomenergiát, ha ezekre a kérdésekre már lenne valódi megoldás.

Folytatás a jövő héten, amikor a "Megújuló energiák"-at vesszük sorra

Mokry Tamás