AntalVali.com

Bevallom őszintén, én csak egyetemista koromban, valamelyik tanulmányi kiránduláson találkoztam először a húsos sommal, pedig igen szeretek mindent lelegelni, ami erdőn-mezőn terem. Bizony kicsit elfeledett manapság ez az erdei kincs, úgyhogy most be is pótolom a lemaradásomat. Talán furcsán hat, hogy ilyenkor írok erről a növényről, hiszen már rég elvirágzott, a termése meg még sehol, de legalább így mindenki kellően felkészülten vág majd neki a gyűjtésnek, ha eljön a somszezon.

Mi is az a som?

A húsos som (Cornus mas) a somfélék (Cornaceae) családjába tartozó, egész Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3-7 m magasra növő cserje. A középhegységek vadon élő növénye, általában az erdőszéleken találkozhatunk vele, mert a napos helyeket kedveli. A levelek 4-10 cm hosszúak, tojásdadok, hirtelen kihegyesedő csúcsúak, élénk zöldek, fényesek, a fonákon az érzugokban szakállasok. Apró sárga virágai kora tavasszal, lombfakadás előtt ernyőszerűen nyílnak. Gyümölcse szeptemberben érik, többnyire piros, tojásdad alakú.

Ősi növényünk

A som őshonos, régi növényünk, amit a helység- és családneveink is igazolnak. Például Somogy-megyében található Som község, de családnévként is ismert a Somos, Somló.

Hazánkban a Csallóközben, a szatmári, somogyi, zalai, baranyai területeken fordul elő, de számos helyen megtalálható Erdélyben is.

Mire jó a som?

Ha valami ennyire megbecsült volt a régi időkben, akkor biztosak lehetünk benne, hogy sok mindenre használták. Az alapfaj mellett számos fajtája is létezik, amelyeket a nemesítők a nagyobb díszérték vagy terméshozam miatt hoztak létre.

Latin nemzetségneve a Cornus szarvat jelent, ami arra utal, hogy igen kemény a fája, amiből jó minőségű szerszámnyelet lehet készíteni. Sétabotnak sem utolsó gyakori erdőjárók számára.

A som a szemünket is megörvendezteti. Jellegzetessége, hogy elsőnek virágzik tavasszal. Mikor a hó elolvad, március elején, amikor vágyunk lemenni a kertbe, megnézni, mit hagyott nekünk a tél, már láthatjuk a megduzzadt, kerekded bimbókat. Ilyenkor lehet bevinni egy-két ágacskát a vázába, hogy a szoba melegében hamarosan megörvendeztessen bennünket szép sárga virágával.

Manapság a kertekben és a közparkokban főként díszcserjének ültetik, kihasználva esztétikai értékét. Jól tűri a szárazságot, a városi környezetet és kártevője szinte nincsen. Jó szívvel viszont csak türelmes kertészeknek ajánlom, mivel igen lassan nő, és az első években nem mutat meg sokat magából. Több forrás említi, hogy nyírott sövénynek is alkalmas, én személy szerint még nem próbáltam nyírni, de lehet vele kísérletezni.

Ideje rátérnünk gyümölcsére is, ami az ilyen erdei nassolóknak, mint én, lássuk be, elsőbbséget élvez. „Piros héjú, tojásdad, hosszúkás, csonthéjas magot tartalmazó gyümölcse éretten kellemes ízű és szépen díszítő”. Ha a bokron találjuk a termést, bizony lehet, hogy fanyar lesz, mivel érett állapotban hajlamos lehullani. Szóval édesszájúak a bokor alatt keresgéljenek. A gyümölcsöt számtalan módon fel lehet használni. Lehet belőle lekvárt főzni, szörpöt készíteni. Az éretlen termést az olajbogyóhoz hasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. Ezenkívül bor vagy pálinka is készíthető belőle. Ha azonban azt szeretnénk, hogy minél több maradjon meg a jótékony hatásaiból, együk csak nyersen, vagy aszaljuk meg. Gyűjtés után gyorsan dolgozzuk fel, vagy fogyasszuk el, mert gyorsan tönkremegy ez a vékonyhéjú, lédús gyümölcs.

Élettani hatásai

A somtermésre jellemző a magas kálium tartalom és a jelentős antioxidáns tartalom. Egyes fajták kiemelkedően magas fenol- és kalciumtartalommal is rendelkeznek. C-vitamin tartalma is jelentős, 200 mg/100g körül van. Fanyar ízét a benne található almasav adja. Pektin tartalma miatt mind székrekedés, mind hasmenés kezelésére alkalmazható. A népi gyógyászat gyomorrontás ellenszereként is ajánlja. 

Egy kis természetvédelem

Ha ültetünk egy somot a kertünkbe, nagyon jót teszünk vele a madaraknak, ők is szeretik a somot. Sőt lehet, hogy nekünk nem is marad belőle.

A császlói somfa terméséből azonban biztos, hogy nem csak a madaraknak jut. Császló belterületén, a "Rácz-kert" nevű gyümölcsösben áll Európa valószínűleg legidősebb sombokra. A 7 méter magas, 1,5 méteres törzsű som korát 400-450 esztendőre becsülik, ezzel a korral az egyik legidősebb fa – vagy inkább óriási bokor – Magyarországon. (A csúcstartó a hédervári Árpád fa, egy kocsányos tölgy, aminek a korát 700 évre feltételezik.) Hatalmas, lapított gömb alakú koronájának alsó ágai a földre hajlanak. A császlóiak még ma is palotakertaljai dűlőnek hívják azt a területet, ahol áll, lehetséges, hogy a sombokor egy elpusztult kastély vagy kúria kertjének mementója.

Érdemes ősszel meglátogatni, mert ilyenkor jóízűt lehet falatozni nagyméretű, vörös bogyóiból. A fa egyébként a Túr mellékére kalauzoló túraútvonal kiindulópontja is.

1989 óta védett.

Források:

• Dr. Nagy Béla, Dr. Schmidt Gábor (1991): Kertészeti Dendrológia (KÉE Kertészeti Kar)
• Simon Tibor (1992): A magyarországi edényes flóra határozója (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)
• hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsos_som
• 50plusz.hu/topics/gyogynovenytar/herbs/Som_husos?id=120
• terebess.hu/tiszaorveny/vadon/som.html
• hazipatika.com/topics/zoldseg_gyumolcs/articles/Husos_som_fanyar_de_finom?aid=20080111073213
• kertinaplo.blogspot.com/2008/03/husos-som-cornus-mas.html
• geigerfarm.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=127&Itemid=18
• geocaching.hu/caches.geo?id=1651
• sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Penyige/pages/3_mindennapi_dolgaink.htm