AntalVali.com

Az Európai Unióban és hazánkban is több mint százezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban.

Szervezetünk nap, mint nap több tízezer ilyen vegyülettel érintkezik. Ezek az anyagok mindenhol megtalálhatóak: az élelmiszerekben, a gyermekruhákban, a bútorokban, az építési anyagokban, a kozmetikumokban, a tisztítószerekben és természetesen az ipar és a közlekedés által kibocsátott szennyezésekben. Vegyszerekkel kezelik az ivóvizet, de még a friss zöldségeket is. Ám erről a tömérdek mesterséges anyagról vajmi keveset tudunk. Még arról a 2500 vegyi anyagról sincs elegendő egészségügyi és környezeti adat, amelyet tömeges mennyiségben állítanak elő a vegyianyag-gyárak.

Írta: Dragos Tibor (Magyar Természetvédők Szövetsége), Simon Gergely (Levegő Munkacsoport), Budapest, 2004; 16 oldal

Tartalom:

• A vegyszerek már köztünk vannak

• Vegyi anyagok a mindennapjainkban

• Az allergia

• Daganatos betegségek

• A vegyi anyagok jelenlegi szabályozása

• REACH

• A REACH magyar vonatkozásai és hatásai a vegyiparra

• EPER - PRTR

• Az EPER haszna és célja

• SEVESO II.

• Irodalom

• Néhány rákkeltő anyag és forrása

A tanulmány szövege .pdf formátumban itt tölthető le

---

Részlet a VEGYI ANYAGOK KÍVÜL-BELÜL c. kiadványból

A vegyszerek már köztünk vannak

Ki ne találkozott volna ehhez hasonló hírekkel, emlékezzünk csak arra a 2003-as hírre, mely szerint a Greenpeace az emberi egészségre veszélyes kemikáliákat talált a Disney-féle gyermek pizsamákban, vagy arra, hogy hirtelen betiltottak bizonyos gyerekjátékokban található ftalát lágyítószereket. Gondoljunk csak bele, hogy hány évig használtuk a freonokat, míg ráeszméltünk hogy elpusztítják az ózonpajzsot, vagy hogy milyen hosszú ideig volt a DDT a legelterjedtebb peszticid, míg megismert káros hatásai miatt be nem lett tiltva. Az Európai Unióban és hazánkban is több mint százezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban. Szervezetünk nap, mint nap több tízezer ilyen vegyülettel érintkezik. Ezek az anyagok mindenhol megtalálhatóak: az élelmiszerekben, a gyermekruhákban, a bútorokban, az építési anyagokban, a kozmetikumokban, a tisztítószerekben és természetesen az ipar és a közlekedés által kibocsátott szennyezésekben. Vegyszerekkel kezelik az ivóvizet, de még a friss zöldségeket is. Ám erről a tömérdek mesterséges anyagról vajmi keveset tudunk. Még arról a 2500 vegyi anyagról sincs elegendő egészségügyi és környezeti adat, amelyet tömeges mennyiségben állítanak elő a vegyianyag-gyárak.

• Az Európai Környezetvédelmi Hivatal 1998. évi jelentése nem tudott elegendő  információt összegyűjteni ahhoz, hogy ezen anyagok 75 százalékáról egy minimális értékelést készítsen.

• Az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala ugyanabban az évben megállapította, hogy a tömeges mennyiségben használt kémiai anyagok 43 százalékáról semmilyen egészségügyi és környezeti adat nincsen.

„A testszövetekben felhalmozódhatnak a hónaljdezodorokban és más illatosító kozmetikumokban található vegyi anyagok, és lehetséges, hogy hosszabb távon hozzájárulhatnak a mellrák kialakulásához – állapították meg brit kutatók.”(MTI hír, 2004. január 13.)

• Az Európai Bizottság által felállított Európai Kémiai Bizottság 1998-ban kijelentette, hogy a tömeges mennyiségben használt kémiai anyagok 80 százalékát sosem vizsgálták abból a szempontból, hogy az emberekre nézve rákkeltő  hatásúak-e, illetve okoznak-e károsodást a szaporodásban vagy az utódokban.

• Ugyanezen bizottság szerint az említett anyagok 85 százalékáról nincs semmiféle adat, hogy felhalmozódnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban, továbbá 70 százalékukról nem ismert, hogy a környezetben miként bomlanak le.

Vegyi anyagok a mindennapjainkban

Mindennapi életünk során olyan vegyi anyagok vesznek körül bennünket, illetve találhatók meg élelmiszereinkben, melyek mérgezőek, rákkeltők, károsítják az immunrendszerünket, ráadásul esetenként fel is halmozódnak a szervezetünkben. Az emberek szervezetében több száz mesterségesen elő állított vegyi anyag található. A vérben kimutathatók például poliklórozott bifenilek (PCB-k), melyek nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le, és hosszabb időn át halmozódnak az emberi szervezetben. Ezeket az anyagokat az anyák már a terhesség vagy a szoptatás időszakában továbbadják a gyerekeiknek.

Zavart okozhatnak az emberek és az állatok hormonháztartásában, és a szaporodási képességeket is károsan befolyásolhatják. Cumisüvegekben, bizonyos játékokban, parfümökben, festékekben, autótisztító-szerekben és légfrissítőkben például olyan vegyületek fordulnak elő, melyek a gyerekek növekedését, fejlődését, nemi szerveit és immunrendszerét károsítják. Élelmiszereinkbe a káros vegyi anyagok többféleképpen kerülhetnek: a gyártás során szándékosan adagolják hozzá a termékekhez valamilyen céllal; az alapanyag volt szennyezett (például szennyezett talajon termelték); otthon a tárolás, sütés-főzés során alakult ki, került az ételbe káros anyag (penész, odaégés). A tengeri halak a tengerek szennyezettségének köszönhetően gyakran tartalmaznak dioxinokat, PCB-ket és nehézfémeket. A húsokban gyakran elő fordulnak le nem bomlott gyógyszermaradványok, melyeket az állatok takarmányozása során adagolnak nekik. E gyógyszerek és bomlási termékeik hatásai az emberi szervezetre nehezen számíthatóak ki.

A legnagyobb problémát az antibiotikumok és a hormonok, valamint ezek lebomlott részei jelentik. Hatással vannak az emberi szervezet működésére, allergiát, gyógyszer-rezisztenciát és hormonális elváltozásokat okozhatnak. A különböző  gyümölcsleveket, gyümölcsitalokat sokan abban a hitben isszuk, hogy azok kifejezetten egészségesek, ami sajnos korántsem mindig igaz. Egyes 100%-osnak hívott, cukormentes gyümölcslevekbe is tesznek közel sem egészséges édesítőszereket.

A hazai zöldségekre és gyümölcsökre sajnos jellemző, hogy esetenként növényvédő szereket tartalmaznak határérték felett, illetve tiltott szerek is vannak bennük. A túlzott mértékű műtrágyázás miatt előfordulhat a növényi termékek és az ivóvíz nitrát- és nitritszennyezése, mely különösen a gyermekeket, a csecsemőket veszélyezteti. A nitrát jelenléte olyan káros anyagok kialakuláshoz vezethet, melyeket állatok esetében összefüggésbe hoztak a rák kialakulásával. A kozmetikai termékek, mint a samponok, tusfürdők, krémek szinte 100 százalékban mesterséges vegyi anyagok. A műanyagok és a tisztítószerek is kizárólag a vegyipar termékei, de a műszaki cikkek és a ruhák is nagyrészt szintetikus anyagokból állnak.

Az emberek szervezetében több százezer általunk alkotott vegyi anyag van, amelyek korábban nem léteztek. A WWF 2003 novemberében Margot Wallströmnak, az Európai Unió környezetvédelmi fő biztosának a vérét elemezte. Összesen 77 olyan mesterséges vegyület nyomait keresték, amelyek hétköznapi használati tárgyakban is elő fordulnak. Kereshettek volna sokkal többet is, mert további több száz vegyület kerülhetnek az emberi szervezetébe a mindennapi élet során. A 77 vegyi anyag közül a 28-at találtak meg a vérében, ami átlagos eredménynek tekinthető.

Irodalom:

1. Bálint Andor, Professor Emeritus: Toxikus vegyületek élelmiszer- és takarmánynövényekben,genetikai lehetőségek a káros hatások csökkentésére. Szent István Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Gödöllő.
www.kfki.hu/~cheminfo/osztaly/eloadas/balinta.html

2. Thaddeus Herrick: As Flame Retardant Builds Up In Humans, a Ban Is Debated EPA, Industry Cite Lack of Proof PBDEs Hurt People, But EU and California Act. Wall Street Journal, October 8, 2003.

3. Robin Lord: Toxic chemicals abundant in homes. www.mindfully.org/Pesticide/2003/ Toxic-Chemicals-Home15sep03.htm

4. Darvas Béla: Virágot Oikosnak. L’Harmattan, Budapest, 2003

5. Tompa Anna: Egészségtudat és tudatos egészség. Mindentudás Egyeteme, 2003. szeptember 22.

6. Emberi jogok védelmezői az állatkísérletek ellen.  www.zoldmagazin.com/belso/allatkiserlet.html ,2002. február 6

7. Rákkeltő  környezet I., Vital magazin,  www.vital.hu/themes/nknow/rakkelto_kornyezet1.htm

8. Farkas Ildikó, Erdei Eszter, Magyar Donát: A környezet és az ember ökológiai integritásának zavara: az allergia és a parlagfű. www.okotaj.hu

9. Dr. Raffay Éva: Előadás a Szigetszentmiklósi Pedagógiai Napok keretében rendezett Táplálkozási Fórumon 1997. november 26-án

Néhány rákkeltő  anyag és a forrása

Növényvédő szerek, rovarölő szerek (peszticidek)

A peszticidek funkciójuknál fogva mérgek, és sok növényvédő szer vagy bomlásterméke rákkeltő, károsodást okoz az utódokban. A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek negyedéről feltételezhető,  hogy ártalmas. Több veszélyes peszticidet, mint a DDT vagy a lindán már betiltottak, de számos közismerten károsat, mint a kaptán, a folpet, endoszulfán vagy az acetoklór továbbra is szabadon lehet használni.

Nehézfémek

A nehézfémek fő forrása az ipar, kisebb mértékben a közlekedés és a mezőgazdaság. Ércbányászat, kohászat és fémfeldolgozás során, valamint az akkumulátorok és szárazelemek gyártásakor is kerülnek a környezetbe. Sok élővíz erősen szennyezett nehézfémmel, és ezért a vízi állatokra jellemző e szennyezettség. Hatásuk igen eltérő, például a higany, az arzén, a kadmium, a nikkel és a króm rákkeltő, míg az ólom idegméreg. A kadmium rákkeltő hatásán túl már kis mennyiségben is hormonszerű hatású, hatással van az emlő és a méh szövetének növekedésre.

PAH -ok

A policiklikus aromás szénhidrogéneknek több száz változata található meg a környezetben. Antropogén eredetű szerves gázszennyezők. A háztartási kibocsátásokon túl a gépjármű forgalom is felelő s a PAH szennyezésért. Hatásaik: rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli idő szakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését. A BaP az egyik legveszélyesebb PAH vegyület, egészségügyi határértéke lakóterületen 1 nanogramm/m3. (A budapesti Margit körúton már 54 nanogramm/m3 értéket is mértek.)

Dioxinok

A poliklor-, dibenzo-dioxinok és furánok az emberi egészséget károsító legveszélyesebb anyagok közé tartoznak. Fő forrásuk a klórtartalmú műanyag (például PVC) hulladék égetése. A tengeri halak gyakran tartalmaznak dioxinokat a tengerek elszennyeződése következtében. Már egészen alacsony koncentrációban is rákkeltők. A legveszélyesebb a 2,3,7,8 TCDD (4 klór atomot tartalmazó dioxin). A Rákospalotai Hulladékégetőben a füstgáztisztítóüzembe helyezését megelőző 20 évben rendszeres volt a határérték tízszeresét elérő dioxin kibocsátás.

PCB-k

A poliklórozott-bifenileknek 209 változata található környezetünkben. Változatos összetételű, különféle hatású vegyületcsoport. Kondenzátorokban, transzformátorokban olajként; festékiparban lakkok, tinták, indigó gyártására; kenőolajok és -zsírok előállítására és korrózióvédelemben alkalmazták. Nagyon lassan bomlanak le a környezetben, ezért mindenhol, az emberekben is kimutatható. Bár Magyarországon már szigorúan tilos a használatuk, több kutatás is igazolta, hogy az átlagos emberi testben megtalálható PCB mennyiségnek már van egészségügyi hatása. Vannak rákkeltő PCB-k és ismert számos idegméreg hatású is.

PDBE

Számos mindennapi termékünkhöz PBDE-ket (polibrómozott-difenil-éterek) adnak, hogy tűzállóak legyenek. Ilyen termék a televízió, számítógép, ruha, bútor, párna. Az EU-ban hamarosan várható a betiltásuk. Állatkísérletek a veszélyességüket igazolták, embernél hozzájárulhat májrák kialakuláshoz és egyéb rákfajták kockázatát is növelik. Mérések bizonyítják, hogy az emberi szervezetből és az anyatejből egyre nagyobb mennyiségben lehet kimutatni ezen vegyszereket.

Ftalátok

A PVC lágyítószerei. Számos ftalátról, melyekkel PVC termékekben találkozhatunk, bebizonyosodott, hogy rákkeltő hatásúak. Veszélyességük miatt tilos egyes ftalátok felhasználása 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára készülő gyermekjátékokban.

Azbeszt

Az azbesztet számos iparágban, például az építőiparban alkalmazták hazánkban. Jó hőálló képessége miatt rendkívül elterjedten használták betiltásáig. Az azbeszt általában belégzés útján kerül az emberi szervezetbe, és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplung-tárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbeszt-mentesítésre.