AntalVali.com

A Wellness szó már szinte mindennapos, és mindenki fejében valami luxust, különlegeset, egyedit takar. Odabiggyesztik ásványvizes palackok címkéjére, müsli szeletek, tusfürdők és habfürdők csomagolására, újabban már van wellness chips is. A misztikus szó ott virít valamennyi magára valamit is adó szálloda és gyógyfürdő neve mellett. 

Tartalom:

• A wellness alapelemei
• Víztakarékosság vs. élvezet
• Egy csepp fürdéstörténelem, fürdéskultúra
• Ki mint veszi kádját – a kád története
• A fürdés örömei – kádnyi boldogság
  • Fürdő ideális hőfoka
  • Fontos egészségügyi szempontok
  • Aromaterápia
  • Kiegészítők
  • Javaslatok kádfürdőzéshez

Halandó ember azt hinné, már minden szálloda egyben wellnessközpont is, hiszen található benne egy medence, sőt igénybe vehetünk masszázst és szaunát is. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, nem kell feltétlenül wellnesshotelbe utaznunk, ez a kifejezés ugyanis nem annyira szolgáltatást, mint egyfajta beállítódást, az élethez való viszonyulást jelent. A wellness nem merül ki néhány szaunában és pezsgőfürdő medencében. A wellness ennél sokkal több. A wellness egy életszemlélet, egy egészségtudatos életmód, amihez hozzátartozik az egészségtudatos táplálkozás. A wellness a  közérzetünket javítja, fizikális fittségre és lelki egyensúlyra sarkall. Másként fogalmazva tudatos egészségmegőrzés, kiegyensúlyozott és aktív életforma.

A wellness szó két szóalak - a "well- being" és a "fitness" - rövidített összenövésével keletkezett. A kifejezés 1950-ben született meg. Dr. Halbert L. Dunn alkotta meg.  Ez  egy Amerikában már harminc éve hirdetett életstílus, amelynek mottója az, hogy az életben való megelégedés-érzésünkhöz elengedhetetlen a szervezetünk mentális, vagyis fizikai és a pszichikai egyensúlya. A szó jelentése: ”Érezd jól magad!”

Greg Anderson amerikai szerző szerint: ”Az igazi wellness az a képesség, amivel minden napnak újra örömtelien és életigenlően vágunk neki.”

A wellness alapelemei

• Egészségtudatosság: A Saját egészségemért csak én vagyok a felelős, amelyet karban kell tartanom, és meg kell őriznem.
• Rendszeres testmozgás: Fizikális jóllét, fittség
• Egészséges táplálkozás: Ételek és italok megválogatása
• Rendszeres relaxáció és stresszkezelés: Amellyel számos egészségi problémát előzhetünk   meg
• Szépségápolás: Amely magabiztosságot ad és a jó megjelenés feltétele.
• Megfelelő szellemi és lelki kondíció
• Környezettudatosság, a természetközeli, natúrkonform életmód és technikák
• Káros szenvedélyek: Élvezeti cikkek, függőséget okozó szerek kerülése, óvatosság gyógyszerek szedésében.

A testi-lelki-szellemi jólét és az alapelemek elválaszthatatlan összefüggésben vannak egymással. Ezért a  lelki feltöltődés és a társadalmi kapcsolatok is idetartoznak. A wellness magába foglalja az aromaterápiát, balneoterápiát, az ajurvédát, a különböző gőz- és iszapfürdőket,  masszázsokat, hangterápiát, jógát, meditációt, a különféle gyógyfürdőket, csakhogy a legismertebbeket megemlítsem. Hetekig kutathatnék, olvashatnék, gyüjtögethetnék, ha mindegyik módszerről részletesebben szeretnék írni. 

Blogbejegyzésem központi témája most – ahogy a cím is utal rá – a kádfürdő lesz, mégpedig otthon. Ugyanis a wellness otthon kezdődik. És hogy miért pont wellness és miért pont kádfürdő?  A kérdésre egyszerű a válasz.  A wellness most divat, trendi és az évszakra való tekintettel szerintem nagyon aktuális. Szerény meglátásom és tapasztalatom szerint ősztől tavaszig van a wellness legnagyobb szezonja. Bármennyire is fáj, beköszöntött a piszkos hideg. Igaz, télen is lehet túrázni, de a téli  időjárás nem mindig kedvez a kinti programoknak. Mikor beköszönt az igazi zord tél, akkor biztos sokan úgy érezzük, hogy szinte a csontunkig hatol a hideg. Ennek pedig - véleményem szerint -  leghatásosabb ellenszere egy forró kádfürdő.

Víztakarékosság vs. élvezet

Környezetvédelmi szempontból természetesen pazarlásnak minősül egy hatalmas kád megtöltése vízzel mindössze negyed óra használat kedvéért, de annál jobbat tesz a léleknek. Még egy kellemesen hosszú zuhanyozás is csak a töredékét használja fel a kádfürdőhöz szükséges vízmennyiségnek. Ennek ellenére az emberek többsége számára fontos ez a mindennapi luxus.

És akkor itt jön a személyes indíték, hogy miért pont a kádfürdőt választottam a sok-sok wellness-módszer közül. Rövid leszek! IMÁDOK FÜRDENI, LUBICKOLNI, PANCSOLNI! Szeretem a szinglifürdőt, olyankor ugyanis nagyon önző módon csak magammal foglalkozom. És legyünk őszinték, melyik nő nem szereti kényeztetni magát?! De amit még ennél is jobban szeretünk, az az, ha kényeztetve vagyunk. Szóval a rossz időből előnyt kell kovácsolni! Az előbb említett kádfürdőbe kedvesünkkel üljünk bele néhány gyertya és kedvenc borunk, pezsgőnk, vagy teánk társaságában. Zárjuk ki a külvilág tolakodó gondjait és zajait, és csak egymással foglalkozzunk. Az élvezet és az eredmény garantáltan nem marad el : átélhetjük a béke, a nyugalom és a szeretet harmóniáját!!

Egy csepp fürdéstörténelem, fürdéskultúra

Ember és víz kapcsolata olyan régi, mint maga az emberiség. Az élet nélkülözhetetlen eleme, ami csak az idő előrehaladtával vált higiéniai eszközzé. Napjainkban a fürdés a relaxálás és a testápolás fontos motívuma. Ha kalandozunk egy kicsit a múltban, akkor egészen az ókorig kell visszamennünk. A szebbik nem ebben a korban is sokat tett azért, hogy szépsége sokáig - még idősebb korában is - virágozzék.

Ki gondolná, hogy a rómaiak napi rendszerességgel látogatták a közfürdőket? Hogy azok az egész Római Birodalomban egységes építészeti rend szerint épültek, minden komforttal, hideg-melegvizes medencékkel, padlófűtéssel, vízöblítéses vécével el voltak látva? Hogy a tehetősebbek házaikban magánfürdőket építettek? Hogy a betegek gyógyfürdőbe jártak? Hogy a fürdés nemcsak a tisztálkodást, hanem a felüdülést, pihenést és a kulturális kikapcsolódást is biztosította? És abban a rabszolgától a császárig mindenki részt vehetett? Ezek után méltán viselhetik a „fürdőzés bajnokai” címet.

Kleopátra, majd később Néró felesége, Poppea, gyakran mártóztatták testüket szamártejbe, ami savassága miatt jót tett bőrük felhámrétegének. Keleten úgy tartották, hogy az illatos fürdő vonzza a jó szellemeket, valamint a boldogságot és a szerelmet. A kereszténység elterjedtével azonban a fürdés aktusa szentségtöréssé vált, s így az igaz hívek büszkék voltak arra, hogy nem mosakodtak. Szent Ágnes például úgy halt meg 13 évesen, hogy soha nem követte el ezt a "bűnt". Ez az abszurd hit sokáig élt az európai kultúrában, és akkor érte el tetőpontját, amikor VIII. Henrik 1500-ban bezáratta az összes fürdőt Angliában  A test ápolásának és a nyilvános fürdők kultúrájának a XVI. században elterjedt pestis és az akkoriban gyógyíthatatlan szifilisz vetett véget. A nagy tudású orvosdoktorok "átestek a ló túlsó oldalára": óvták a népet a víztől, amely "kiszívja a testből az életerőt, gyöngíti rostjait, elpuhítja a szervezetet". Ennek hatására a XVIII. században a hölgyek és az urak parfümmel leplezték kipárolgó, áporodott testszagukat (ahelyett, hogy lemosták volna vízzel), a testükön képződő koszrétegről pedig azt tartották, hogy megóvja őket a káros külső hatásoktól. A fürdőkád akkoriban alig volt nagyobb egy tányérnál, s épp csak az ujjuk hegyét mártották bele a tányérkába, amelyben víz helyett inkább valamiféle alkohol vagy tej volt. Még a franciák legendás Napkirálya, XIV. Lajos is abban merítette ki a tisztálkodás fogalmát, hogy reggelente bedörzsölte a kezét némi konyakkal.   1700 körül még úgy gondolták, hogy meddőséget és vetélést okozhat, valamint veszélyezteti a test szépségét. Ez a feltevés azonban nem érintette az arisztokráciát: a skót királyné a boros fürdőre esküdött (talán ezt használva ellenszerként a parazitákkal szemben), Erzsébet királynő pedig azzal dicsekedett, hogy havonta egyszer megmártózik. A muzulmánok szívéhez sokkal közelebb állt a víz.

Higiéniai-vallási okokból a mosakodásra hétköznapi rituálék részeként tekintettek. Az ezeregy éjszaka meséi bővelkednek a rózsa, ibolya, pézsma esszenciák leírásában, melyekkel azért illatosították fürdőiket, hogy izgatóbb hatásúak legyenek. A klasszikus dolgok iránt újból fellángoló szeretetnek köszönhetően a fürdők népszerűsége nyugaton is nőttön-nőtt, és a lakásokba felszerelt vízvezetékek következtében a higiénia és az igényesség jelévé vált. És hogy mikor tértünk vissza az éltető vízhez? A XIX. századi függetlenségi forradalmak és szabadságharcok erre is hoztak megoldást: visszaengedték az otthonokba a szappant és igazi fürdőkádat is.

Ki mint veszi kádját – a kád története  

A fürdőkádnak hosszú és intenzív történelme van. Napjainkban a kádra általános szemmel tekintünk, melynek funkcionális a szerepe mindennapi életünkben.

Az első hivatalos feljegyzések egészen Krisztus előtt 3300-ig vezetnek vissza bennünket, egészen pontosan a világ 21. leghosszabb folyójának, az Indusnak a partjaihoz, ahol egy palotába- a benne élők kényelme érdekében - óriási vízi csőrendszeren keresztül juttatták el a fürdővizet. Az első egyszemélyes kádról szóló annotációk Kréta szigetéről valók, ahol egy 1,5 m-es, lábakon álló, agyagból készült fürdő alkalmatosságot használtak. Ezt a leletet tartják a 19. századi, később klasszikussá vált „szabadon álló kád” ősének. A nagy görög filozófusok, orvosok, úgy mint Hérakleitosz, Platón vagy éppen Hippokratész is megemlítik kézirataikban a forró fürdő terápiás, testi-lelki megújulást hozó jótékony hatásait. Kr.e. 500 környékén a római polgárok a mindennapi fürdésre voltak ösztönözve, melyhez számos nyilvános fürdő állt rendelkezésükre. A módos polgárok privát fürdőszobái, ha lehet még díszesebbek voltak, egész teret körbe ölelő medence méretű süllyesztett márvány kádakkal, ólomból készült bronz csőrendszerekkel és komplex csatornahálózattal a higiénia megtartása érdekében. A ma is használatos „spa” szó kialakulása is erre az időszakra tehető, mely a „sanus per aquam” rövidítése, jelentése pedig: „egészséges a víz által”. A modern kori csatornahálózatok kialakítása a 19-20. század környékére tehető, mely magával vonzotta a fürdés újbóli divatba kerülését. 1883-ban az Általános Szaniter Gyártó Vállalat és a Kohler gyár kezdett el előállítani öntöttvas kádakat. Ezek a kádak még nagyon messze voltak a díszes lábazatú, formatervezett termékektől, inkább hasonlítottak egy lóitatóra. Ez akkoriban egyáltalán nem zavarta az embereket, ugyanis legtöbbjük még soha nem látott kádat. A könnyen tisztítható sima felület pedig megakadályozta a kórokozók és betegségek terjedését.

Az I. Világháborúig nem léteztek külön fürdőszobák. Ezek a hálószobák illetve szalonok részét képezték. A mai modern fürdőszobák kialakulásának kezdete az I. Világháború utáni nagy építkezési „bumm” idejére tehetőek, mely az Amerikai Egyesült Államokban robbant ki. Innentől kezdték el az egész világon, a házon belül külön álló fürdőszobák építését, melyekben helyet kapott a kád, mosdó, wc és a zuhanyzó is. A 20. század végére az újonnan épült házak 100%-ában volt külön fürdőszoba, míg 1921-ben ez az arány az otthonokban mindössze 1% volt! A 70-es években megjelenő új anyag, az akril beléptével még szélesebb lehetőségek nyíltak meg a gyártók előtt, melynek következtében a legkülönfélébb stílusú, formájú és méretű termékek váltak megvalósíthatóvá.

A fürdés örömei – kádnyi boldogság

Az igazi kikapcsolódáshoz a legmegfelelőbb egy esti időpont, amikor már túl vagyunk a napi és a házimunkán is, amikor már nem siettet semmi, és szánhatunk némi időt szinglifürdőzéskor valóban csak magunkra, kettesben pedig párunkra is, egymásra is.

A fürdő ideális hőfoka nem magasabb, mint 37 Celsius-fok, vagyis tulajdonképpen a test hőmérséklete. a fürdőszoba hőmérséklete minden esetben 22-23 °C kell hogy legyen. Mindig étkezés előtt fürödj, különben legalább kétórás emésztési szünetet kell közbeiktatnod. A fürdővízhez a relaxációt segítő illóolajokat adva még teljesebb lehet a pihenés. A legtöbb ilyen készítmény jót tesz testnek és léleknek egyaránt. Egy ilyen nyugtató fürdő után nincs is más teendő, mint ágyba feküdni. Könnyen elalszunk majd, és kipihentebben ébredünk a megszokottnál. Fontos az is, hogy ha a teljes ellazulás helyett inkább felfrissülés a cél, ne töltsünk negyed óránál többet a kádban ázva. Ez éppen elég ahhoz, hogy elernyedjen az izomzat, és kisimuljon a lélek, de még nem álmosító időtartam. A túl meleg fürdő tunyává teszi az embert, felgyorsítja a szívverést, és fáradtabbá teszi a szervezetet. Sok esetben az ember hangulatára is rossz hatással van. Fizikailag sem ajánlott a túlzottan meleg víz, mert az emberi bőr ilyen közegben elveszíti természetes olajtartalmának mintegy húsz százalékát, és rendkívül szárazzá válik még akkor is, ha hidratáló habfürdőt használunk. A kádfürdő optimális ideje nem több húsz percnél - vagyis az igazán egészséges kádwellness még csak nem is igényel túlzottan hosszú időt. Ennyit minden héten legalább egyszer megengedhetünk magunknak.

Fontos egészségügyi szempontok is szólnak a fürdő mellett a jólléten kívül. A megfelelően megválasztott hideg vagy meleg víz és a vízben lebegésnek köszönhető súlytalansághoz közeli érzés (hidrosztatikus effektus) jó hatással van a keringési problémákra, és hatékony a reumás tünetek kezelésére is. A vízbe merülő testre jótékonyan hat a víz felhajtó ereje is, mivel megkönnyebbülést jelent a testet folyamatosan tartó izmoknak és izületeknek. A tiszta víz önmagában is hatásos, de még jobb, ha megfelelő adalékanyagok hozzáadásával fokozzuk ezt - akár az ellazulás, akár az izomtónus javítása a cél. Az illatoknak is van hatása az emberi szervezetre. A jól megválasztott illatanyagok pozitív érzelmeket keltenek, jó hatással vannak a hangulatra, és közvetlenül hatással van a jóllétérzetre.

Az aromaterápia egyre elterjedtebb, és az illatok áldásos hatását fürdő közben alkalmazva még teljesebbé tehető a relaxáció. A tiszta illóolajok hatását a leginkább a fürdővízbe csepegtetve vagy a kád közelében elhelyezett aromalámpából párologtatva élvezhetjük leginkább. Higítatlanul használva az olajokat azok a vízben nem oszlanak el, hanem a felület tetején úszkálnak majd. Ebben az esetben párolgásuk közvetlenebb. Ahhoz, hogy jobban felszívódjanak, a vízbe csepegtetett illóolajokat valamilyen vivőanyagban kell alkalmazni. Ez tetszés szerint lehet valamilyen hidegen sajtolt bázisolaj, tej vagy akár méz is.

Gondosan válogatott kiegészítőkkel még komfortosabbá tehetjük a fürdőt, és teljesebbé az ellazulást. Egy kádba illeszthető, vízálló párna még kellemesebbé teszi az ejtőzést. A megfelelő alátámasztás segít ellazítani a nyak és a váll izmait, és kényelmesebbé teszi a kemény felületen való fekvést. A saját ízlésünknek megfelelő halk zene is sokat dob a hangulaton, a biztonságos lejátszáshoz kifejezetten fürdőszobába tervezett - pára és vízálló - készülékek is kaphatók. Szabályozható világítással könnyen hangulatossá tehető a fürdőszoba. Körültekintő tervezéssel érdemes már a fürdő kialakításakor gondoskodni hangulatvilágításról, de az elektromos fények helyett megteszi néhány gyertya is a kád szélére helyezve.

A luffaszivacs szárazon kemény és érdes, azonban víz hatására merev rostjai rugalmassá, puhává válnak. A megpuhult szivacs első osztályú és kíméletes bőrradírként szolgál. Fürdés előtt szárazon is átdörzsölhetjük vele bőrünket, de durvasága miatt ezt kevesebben kedvelik. A luffaszivacsos ledörzsölés a testmasszázs, és az elhalt bőrsejtek eltávolításának egyik legkiválóbb, és egyben olcsó módszere. Fürdéshez, tusoláshoz tehát használjunk luffaszivacsot, vagy luffakesztyűt. A vele végzett masszázs felpezsdíti a vérkeringést, javítja a bőr anyagcseréjét, élettani folyamatait. Az így előkészített bőrre felvitt testápoló sokkal hatékonyabb lesz, hiszen az eltávolított szaruréteg már nem akadályozza a tökéletes felszívódását. A luffa rendszeres használatával bőrünk rövid idő alatt újjászületik. A kényeztetés segít megteremteni belső nyugalmunkat ... aki egyszer kipróbálja, nem fog leszokni róla.

"A bőr imádja, ha dörzsölik, és erre a legjobb a luffa tök szivacsa ..."

Ilcsi néni

Az otthoni relaxáció teljessé tételéhez szükség van puha, természetes anyagú törölközőre és hasonló öltözetre, melyet felöltve a fürdő után még hosszú ideig átmelegedett, ellazult állapotban marad a test.

És a végére íme néhány javaslat, hogyan élvezhetjük még jobban  a kádfürdőzést:

Az örök fiatalság fürdője
Szórjunk egy marék virágot (jázmin, hibiszkusz) kb. 37 fokos vízbe. Egy üvegtálban, 1 deci tejben vagy egy evőkanál mézben keverjünk össze egymással : 5 - 5 csepp jázmin és ylang-ylang olajat, 2 - 2 csepp pacsuli és mandulaolajat, majd adjuk ezt a keveréket is a fürdővízhez. Serkentő és frissítő hatása van.

Aludttejes fürdő

Először 2-3 liter aludttejet öntsünk a kádba, és utána engedjük meg a vizet, amelynek hőmérsékletét fokozatosan emeljük, különben a tej kicsapódik. A fürő bársonyossá teszia  bőrt, az aludttej sav- és lecitintartalma regeneráló hatású.

Jókedv fürdő
Három-három csepp bergamott, szantálfa, mandarin és jázminolajat keverjünk el egy kis mézben vagy tejben, amihez keverhetünk még 2 evőkanál mandulaolajat is, és öntsük a fürdővízhez.

Szerelemfürdő
Keverjünk össze egy kevés zsíros tejben vagy mézben 8 csepp ylan-ylang, 5 csepp rózsa, 3 csepp muskotályzsálya és 3 csepp szantálfa illóolajat és adjuk a fürdővízhez. Lélegzetelállítóan finom illat, kábít és növeli az erotikus vágyat. Ezt a keveréket szinglifürdéshez nem ajánlom! Viszont kettesben határozottan kötelező!!

Fürdő kismamáknak
A várandósság alatt általánosan alkalmazható illóolajok: a rózsa, levendula, mandarin, narancs, narancsvirág, ylang- ylang, jázmin. Ezek az illatok (pl. jázmin, rózsa) magabiztosabbá is teszik az anyát önmagában, a benne rejtőző anyai erőben, a nyugalom és szeretet biztonságát adva. A citrusfélék általában élénkítő hatásúak, felüdülést, vidámságot hoznak. A levendula mindenféle sebre és fertőzésre kitűnő, azon kevés olajok egyike, melyet higítás nélkül is alkalmazhatunk. 

Azonban vannak olyan illóolajok, melyeket várandósság alatt NEM ajánlanak, ilyen pl. a bazsalikom, boróka, fahéj, gyömbér, kámfor, menta, rozmaring, szegfűszeg, vasfű (verbéna), muskotályzsálya,  és tuja. Ezek egy részét, fájáskeltő hatásuk miatt a vajúdás során használják fel eredményesen.

Vajúdást kísérő fürdő
Ennek a fürdőnek az alapja a tengeri, ill. a Holt-tengeri só. A sós víz kitűnő fertőtlenítő és szellemi lazító hatása mellett, a vérkeringésre is pozitív hatással van.

Lazító fürdő: Ezt a fájások kezdetén alkalmazzuk. Adalékként 10 csepp levendula vagy kamilla- és mandarinolajat tartalmaz.

Fürdő a vajúdás későbbi szakaszában: Ez segít, hogy át tudjuk adni magunkat a szülés folyamatának, és jobban tudjunk bánni a fájdalommal. A vajúdást kísérő fürdő elengedhetetlen elemei a marokkói rózsa, rózsa, jázmin, muskotályzsálya és az ylang-ylang olaj. 100ml bázisolajhoz (pl. mandula, mogyoró, oliva vagy jojobaolaj) 15-30 csepp illóolajat adunk, ízlés szerint keverve az illatkompozíciót.

Sebgyógyító fürdő szülés után
Ezt ülőfürdőként érdemes alkalmazni, már a gyermekágy kezdeti szakaszától, lehetőség szerint a kórházi tartózkodás ideje alatt is. Minden esetben ügyeljünk az intim higiéniára és eszközeink tisztaságára!
Emulgeátorként szintén tengeri sót alkalmazunk kitűnő gyógyító, összehúzó, fertőtlenítő hatása miatt. (Szintén ajánlott ebben az esetben is a Holt-tengeri só!). Egy liter vízhez 5-8 csepp illóolajat cseppentünk. Erre a célra ajánlott a kék kamilla és a cickafark, hámosító és lelki kiegyensúlyozó hatásuk miatt, a levendula, pedig az egyik legősibb és leghatékonyabb fertőtlenítő, tisztító és fájdalomcsillapító illóolaj, amit a népi gyógyászat mindenféle seb gyógyítására előszeretettel alkalmaz.
Emellett természetesen ennek az illóolaj kompozíciónak is elmaradhatatlan eleme a rózsaolaj (1-2 csepp), mely erős fájdalomcsillapító, baktériumölő anyagokat tartalmaz és segít a testi-lelki megújulásban és a belső egyensúly megteremtésében.

Babafürdő
A babák a rózsa, levendula és a mandarin olajokat szeretik leginkább, melyek biztonságot és derűt sugárzó illatukkal ellazítják, megnyugtatják őket.

Források:

• Les nouvelles esthetiques - november 2008
• Természetgyógyász magazin - 2007.október XII,évfolyam 10.szám
• www.eletforma.hu
• kád.hu
• mult-kor.hu
• www.ms.alfaweb.hu